Kinizsi Pál – a legendás hős, aki sosem vesztett csatát

Kinizsi életének első feléről szájhagyományok tucatjai állnak rendelkezésünkre, hiteles forrás azonban annál kevesebb. Feltehetőleg az 1430-as években született, a mai napig több település verseng azért, hogy kimondják: az ő híres szülöttük Kinizsi: Nagyvázsonyban, Biharban és Bánátban is boldogan mutogatják az odalátogatóknak a malmot, ahol

a hihetetlen erővel bíró molnár legény a legenda szerint egy malomkövön szolgálta fel az italt Mátyás királynak. Kinizsi ezzel a tettével bizonyult méltónak arra, hogy a király katonája legyen.

Az már biztos adat, hogy 1468-ban Morvaországban, Magyar Balázsnál szolgált, aki később a lányát hozzáadta feleségül. Kinizsi ekkora már a nagy hadvezérek közé emelkedett, ugyanis két cseh hadjárat után, a lengyelek ellen vívott háborúban is kitűnt a többiek közül, így néhány évvel később saját seregével vonult Alsó-Ausztriába egy várostromhoz.

Mátyás király adományokkal jutalmazta a hőst, aki a fennmaradt legendák alapján rászolgált a gazdag ajándékokra.

1472-ben az uralkodó Kinizsinek adta Nagyvárzsonyt a hozzá tartozó birtokokkal együtt, majd esküvője után hozományként a somlói várat is megkapta.

A híres harcos azonban nem csak a háborúk során mutatta meg „erejét”, uradalma és a kultúra felvirágoztatásáért is komoly erőfeszítéseket tett. A pálosok számára kolostort és templomot építtetett.

Rendkívüli fizikai erején túl, harcmodorával is kiemelkedett, számos lovagi tornán aratott diadalt. A fekete sereg vezéreként pedig minden tiszteletet kiérdemelt.

A vitéz Kinizsi és Kenyérmező

Kinizsinek nem sokkal később az oszmánokkal kellett szembenéznie, ugyanis 1478-től Temesvár ura és Alsó-Magyarország főkapitánya lett.

Az híres 1479-es kenyérmezei csatában is győzni tudott.

A magyar sereg jobbszárnyát vezette, azonban a csata elején Báthory István erdélyi vajda megsebesült, így a törökök előnyre tettek szert. Kinizsi lovassága – gyorsan reagálva a történésekre – Báthory segítségére sietett és a magyar seregek legyőzték a törököket. Az eseményről Czuczor Gergely Magyar tánc című művében ír.

„Vitéz Kinizsinek hírét

Hallottátok-e?

Hogy vigadott Kenyérmezőn,

Azt tudjátok-e?

Mint csatába rohanónak

Tüzelt a szeme,

Bajnokos volt mozdulása,

Feszült kebele.”

Mindig csak Magyarországért

A következő évben a főkapitány 30.000 fős seregével a Szerbiában oszmánok által megszállt területeket szabadította fel és többszörös vereséget mért a törökökre. Miután Mátyás és I. Bajazid szultán 1483-ban tíz éves békeszerződést kötött, az oszmán portyákat próbálta megakadályozni az országhatár mentén.

Mátyás halála után –  az uralkodó kívánalmaival szembemenve – II. Ulászlót támogatta a trón megszerzésének ügyében. Ulászló szolgálatában országbíró vált belőle, és

habár Mátyás végakarata ellen cselekedett, élete végéig védte Magyarországot – akár a törökökről volt szó, akár a trónkövetelő Miksa római király és későbbi császár kiűzéséről. Miután fekete serege lezüllött, és az ország különböző pontjain martalóckodtak, velük is leszámolt.

Halála és emlékezete

Kinizsi 1494-ben már megromlott egészségügyi állapotban ostromolta Szendrő várát, melynek során november 24-én meghalt. A törökverő hőst Nagyvázsonyban, az erődítmény kápolnájában temették el.

Kultusza az egész országban elterjedt, legendák szólnak még ma is hősiességéről és győzelmeiről, története és élete nemcsak a történelemkönyvekben, de a mesékben is tovább él.

Kinizsi személyében megtalálható volt minden, ami a nép álmait és vágyait fejezte ki, ami értéket képviselt abban a korban. És arról az életútról sem szabad megfeledkeznünk, ami jellemezte őt: egy alacsony sorból származó fiú kizárólag tehetsége által emelkedett ki a paraszti sorból, és vált az ország egyik legfontosabb emberévé.

A legendák megszületését és elterjedését segítette a tény, hogy Kinizsi után az ellenség maga alá gyűrte az országot, így a nép a szájról szájra terjedő történetekkel tartotta életben a reményt, hogy Magyarország visszanyeri függetlenségét és régi nagyságát.

Irodalmi oldalról közelítve pedig Kinizsi kultuszának mindig is megvolt a maga történelmi szerepe. A XIX. század első felében, a modern nemzetté válás útján elindult magyarság megteremtette korszerű nyelvét és irodalmát. A népmondák és históriás énekek Kinizsi Pálja nemzeti hősként, a hazát védő katona és a hazaszeretet megtestesítőjeként került be irodalmunkba. Kinizsi Pál címmel Tatay Sándor 1955-ben írt ifjúsági regényt.

Forrás: Rubiconline, Kalendárium, Nagyvázsony hivatalos oldala – Címlapkép: wikipédia.org