Horthy Miklós 100 éve vonult be Budapestre

Száz éve, 1919. november 16-án vonult be fehér lovon Budapestre, „a bűnös városba” a nemzeti hadsereg élén Horthy Miklós fővezér.

Frontról hazatért katonák esküdnek az őszirózsás forradalomra és az új kormányra.

A vesztes első világháború végén széthullott a fél évszázadig létező Osztrák-Magyar Monarchia. 1918. október 31-én Budapesten győzött az „őszirózsás forradalom”, november 16-án kikiáltották a Magyar Népköztársaságot. – Fotó: (b) Őszirózsás forradalmárok, az első világháborús frontokról hazatért katonák letépték sapkáikról az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének sapkarózsáját, és a helyére egy fehér őszirózsát tűztek – (j) Budapesti utcakép az őszirózsás forradalom után – Wikipedia

Az új vezetésnek a fegyverszünet érdekében jelentős területeket kellett kiürítenie, majd 1919. március 20-án megérkezett a még súlyosabb feltételeket megfogalmazó Vix-jegyzék. Ezt kézhez véve a kormány és a kül- és belpolitikájának csődjét beismerő Károlyi Mihály köztársasági elnök lemondott. – Fotó: Magyarország szomszédainak területi igényei 1918-1919 – Wikipedia

1919. március 21-én kikiáltották a Tanácsköztársaságot, a szociáldemokrata és kommunista politikusokból álló Forradalmi Kormányzótanács tényleges vezetője Kun Béla kommunista külügyi népbiztos lett. – Fotó: Garbai Sándor és Kun Béla kikiáltják a Tanácsköztársaságot – Wikipedia

A szocialista rendszer azonnali megvalósítására tett, túlkapásokkal teli kísérlettel egyre többen fordultak szembe, miközben a honvédő harcokban a Vörös Hadsereg a kezdeti sikerek után vereséget szenvedett. – Fotó: (j) A Lenin-fiúk vezérei: 1. Cserny József parancsnok, 2. Papp Sándor, 3. Radányi Kornél, 4. Nével József, 5. Natusek Szaniszló – (b) Armand Lebrun La dictature du prolétariat les ravages du bolchévisme en Hongrie című művének illusztrációja a halálvonatról – Wikipedia

A tanácskormány a reménytelen helyzetben augusztus 1-jén távozott, Budapestre román csapatok vonultak be. – Fotó: Megszálló román csapatok a budapesti Hősök terén 1919-ben – Wikipedia

A kommün bukását követő káoszban Friedrich István gyáros lemondatta a hat napig kormányzó Peidl Gyula „szakszervezeti kormányát”, és augusztus 7-én ő alakított kormányt, de a párizsi békekonferencia az ő kabinetjét sem ismerte el. – Fotó: A Peidl-kormány tagjai Álló sor: Peyer Károly, Takács József, Miákits Ferenc, Dovcsák Antal Ülő sor: balról jobbra: Haubrich József, Ágoston Péter, Peidl Gyula, Garbai Sándor, Knaller Győző – Wikipedia

A még májusban megalakult szegedi ellenforradalmi kormány augusztus 19-én lemondott Friedrich javára, de addigra „nemzeti hadseregének” fővezére, Horthy Miklós altengernagy már függetlenítette magát. A Siófokon berendezkedett Horthy katonai parancsnokságokat szervezett, amelyek ellenőrizték és utasították a kormány tisztviselőit is, különítményesei kegyetlen megtorlóakciókat hajtottak végre a forradalom résztvevői ellen („fehérterror”). – Fotó: (b) Szeged későbbi Horthy Miklós út – (j) Horthy Miklós a legendás fehér lovon Szegeden – Wikipedia és MNM Történeti Fényképtár

Az anarchikus állapotok megszüntetése, egy tárgyalóképes magyar kormány létrehozása érdekében 1919 őszén egy brit diplomata érkezett Magyarországra. George Russell Clerk felszólítására a románok november közepén megkezdték a visszavonulást, helyüket a „nemzeti hadsereg” foglalta el. – Fotó: Megszálló román csapatok Budapest utcáin – Wikipedia

Horthy, aki korábban írásban vállalta, hogy aláveti magát a kormánynak, 1919. november 16-án vonult be csapataival Budapestre. Érkezését statárium és kijárási tilalom előzte meg, a hangulatot jellemzi, ahogy a Gellért téren a fogadására megjelent polgármesterhez szólt. – Fotó: A fehér lovon bevonuló Fővezér – Wikipedia

„Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost. Ez a város megtagadta ezeréves történetét, ez a város porba rántotta a Szent Koronát és a nemzet színeit, vörös rongyokba öltözött… Ezek a kezek nyitva állnak a testvéri kézszorításra, de büntetni is tudnak, ha kell”. – Fotó: Horthy kiáltványa Budapest népéhez a Nemzeti Hadsereg bevonulásakor – Wikipedia

1919. november 24-én Huszár Károly újságíró vezetésével megalakult az új kormány. Ezt a párizsi békekonferencia elfogadta, amíg az „egész magyar nép akaratát kifejező” kormány nem alakul, és meghívta a magyar békedelegációt Párizsba. – Fotó: A tanácsköztársaság hadi helyzete – Wikipedia

Az 1920 januárjában megválasztott Nemzetgyűlés február 27-én elfogadta az 1920. évi I. törvénycikket „az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről”. – Fotó: Horthy érkezése az Országházba 1920. március 1-én, mögötte Huszár Károly kormányfő – Wikipedia

A jogszabály hatályon kívül helyezte a forradalmak intézkedéseit, és az államfői teendők ideiglenes ellátására bevezette a kormányzó intézményét. Március 1-jén– a különítményesek asszisztálása mellett – Horthy Miklóst Magyarország kormányzójává választották: létrejött a király nélküli királyság – Fotó: Horthy leteszi a kormányzói esküt a Nemzetgyűlésben 1920. március 1-jén – Wikipedia

Horthy Miklós bevonulása Budapestre 1919. november 16-án

Forrás: MTVA Sajtóadatbank – Címlapfotó: youtube.com