Gulyás Gergely: Immár 30 éve szabadságban élhetünk
Gulyás Gergely a XXI. Század Intézet által rendezett A történelem, ami nem ért véget – Európa 30 évvel a kommunizmus bukása után című nemzetközi konferencia megnyitóján úgy fogalmazott: „mai mindennapjainkra semmilyen más történelmi esemény nem volt nagy olyan hatással, mint az 1989-90-es átalakulás, alkotmányos forradalom”.
Immár 30 éve szabadságban, jogállamban, demokráciában élhetünk, nem pedig egy kommunista diktatúrában – szögezte le a miniszter, aki a többi között a szólásszabadságot és az alkotmányos keretek között gyakorolható gyülekezési jogot a rendszerváltás rendkívüli pozitívumának, a demokrácia áldásának nevezte.
Nyitóelőadásában Schmidt Mária arról beszélt, hogy kommunisták kisajátították a történelmet, kötelezővé és egyeduralkodóvá tették a marxista, osztályharc-alapú történelemszemléletet. A leigázott nemzetektől elvették a jogot múltjuk értelmezésére, nemzeti szempontú értékelésére.
A XXI. Század Intézet főigazgatója rámutatott: a pusztán gazdasági szempontoknál sokkal jelentősebb szerepet játszott a szovjet birodalom „szétporlasztásában” a nemzeti szuverenitás visszaszerzésének szándéka. A „marxizmussal fertőzött” értelmiségiek „máig sem tudták feldolgozni, hogy a nemzeti eszme vetette a szemétdombra a szovjet birodalmat”.
A történész szerint a nyugat-európaiak azért nem ünneplik a kommunizmus felett aratott győzelmet, „mert időközben magukévá tették a kommunista ideológia megannyi hittételét és átvették módszereit”.
Kövér László zárszavában úgy fogalmazott: „a magyar állam külpolitikájának, gazdaságpolitikájának és társadalompolitikájának a legfőbb célja 2010 óta, hogy eszközeinkhez képest és lehetőségeink szerint erősítsük Magyarország geopolitikai biztonságát, állami szuverenitását és a társadalom középosztályának alapjait jelentő magyar családokat” – mondta az Országgyűlés elnöke.
Hozzátette: „Mindezt tesszük azért is, mert meggyőződésünk, hogy saját nemzeti önérdekeink szolgálatán kívül ezzel tudjuk leginkább szolgálni az európai béke, az önrendelkezés és a demokrácia ügyét is”.
Forrás: MTI
