Szakított az alexandriai pátriárkával orosz ortodox egyház
Az orosz szinódus mérlegelni fogja a további lépéseket. Az alexandriai pátriárka a konstantinápolyi után a második méltóság az ortodox egyházak tekintélysorrendjében. Az Interfax hírügynökség szerint II. Theodórosz az odesszai egyetemen végzett, és 1985 és 1990 között az alexandriai egyház képviselője volt a Fekete-tenger partján fekvő ukrajnai városban.
Korábban az ukrajnai „kánoni ortodoxia” – az orosz ortodox egyházhoz való igazodás – híveként tartották számon. Az Interfax szerint II. Theodórosz az ukrán egyházszakadás folyamán felkereste Odesszát, és támogatásáról biztosította a Moszkvához hű ukrajnai ortodox papokat és hívőket. A pénteken Kairóban bemutatott liturgia alkalmából azonban első alkalommal megemlítette az új ukrán egyház élén álló Epifanyij metropolita nevét.
Október végén II. Ieronimosz athéni és hellászi érsek ismerte el az ukrán egyház autokefáliáját, Moszkva szerint az egyházterület klérusának ellenkezése ellenére. Az orosz ortodox egyház megszakította az eucharisztikus kapcsolatokat az érsekkel, de magával a görögországi egyházzal nem. Emellett azt tanácsolta az orosz zarándokoknak, hogy ne utazzanak olyan egyházmegyékbe, amelyeket olyan püspökök irányítanak, akik elismerték a kijevi központú ukrán egyházat.
Az orosz ortodox egyház és a konstantinápolyi patriarkátus viszonya azt követően romlott meg, hogy utóbbi az előző ukrán elnök, Petro Porosenko kérésére autokefáliát (önállóságot) biztosított az újonnan megalapított ukrán ortodox egyháznak. Az erről rendelkező tomoszt (bullát) január elején adta át I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka Epifanyij ukrán metropolitának.
Az orosz ortodox egyház, amely több mint három évszázada saját kánoni területének tekinti Ukrajnát, jogellenesnek nyilvánította az Isztambulban székelő egyházi vezető intézkedését, rámutatva, hogy Bartolomaiosz nem rendelkezik a katolikus egyház fejéhez hasonló jogkörökkel.
A 300 milliósra becsült világortodoxia 15 autokefál részegyházra oszlik, négy ősi patriarkátus és önálló nemzeti egyházak alkotják. Pápája, központosított egyházszervezete nincs. A Törökország és Görögország területén jelenleg már csak néhány ezer hívőt összefogó, de más régiókban – eltérő források szerint – 1,5-5 milliónyira becsült követőre támaszkodó konstantinápolyi patriarkátus történelmileg tiszteletbeli elsőséget élvez a többi ortodox egyház között, vezetője az ortodox klérus szemében „első az egyenlők között”. Fennhatóságát azonban a világ legnépesebb, mintegy 150 milliósra becsült lélekszámú ortodox egyházát irányító Moszkva nem ismeri el.
A mintegy 8 millió követővel rendelkező hellászi egyház a görög ortodox egyházak közösségéhez tartozik, az autokefál egyházak között a 11. helyen áll. Kánoni területe Görögország, önállóságát 1850-ben kapta meg Konstantinápolytól.
A több egyházból álló görög ortodoxia vezetői a konstantinápolyi, az alexandriai, az antiókhiai és a jeruzsálemi pátriárka, valamint az athéni, a ciprusi, az albániai és a Sínai-hegyi érsek. Az alexandriai partiarkátusnak Egyiptomban mintegy 150-200 ezer, Afrika-szerte pedig további mintegy 1,2 millió követője van.
MTI
