2009 óta tartják számon a Boko Haramot mint terrorszervezetet, a leghalálosabb merényleteik és támadásaik azonban 2011-től datálódnak. Sok esetben célzottan a különböző segélyszervezetek munkatársait veszik célkeresztbe. Az elmúlt nyolc évben 38 olyan ember vére tapad a kezükhöz, aki csak azért ment Nigériába, hogy a rászorulók szükségét enyhítse.
A 38 áldozat közel egyharmada 2018 júniusában vesztette életét. Többek közt ez is jól mutatja, hogy a 2011-14 között megerősödő, ám az utóbbi években az erejét „állítólag” egyre inkább vesztő terrorszervezet mégsem halódik annyira, mint amennyire azt a nigériai kormány szeretné hangoztatni.
2015 márciusában levált a Boko Haramról – amely eddigre a világ terrorszervezetei közt dobogós helyet szerzett magának – az Iszlám Állam Nyugat Afrikai Tartománya (ISWAP), és önálló növekedésnek indult.
Annak a Mohammad Yusufnak a fia vezette a „leányvállalatot”, aki maga is az anyaszervezet alapítói közt volt. Célpontjai a kezdetekben kivétel nélkül katonai és kormányzati szervek voltak. Később, ahogy egyre több támogatót és befolyást szerzett, a csoport civilekre is rátámadt.
hirdetésŐk rabolták el a 110 dapchi iskolás lányt is, akik közül Leah Sharibu még mindig fogságban van. Sharibu május 14-én ünnepelte tizenhatodik születésnapját a fogságban. Két nappal ezután több mint 5000 muszlim imádkozott kiszabadításáért.
A nigériai kormány látszatintézkedései mellett gyakorlatilag lehetetlen visszaszorítani az országban tomboló terrorizmust. Ráadásul a legtöbb NGO szervezetet is kiutasították az országból, akik csupán az élhetetlen körülmények közt tengődő, egyre szélesedő népréteg nyomorát kívánták enyhíteni.
