A magyar forradalom a zene világában is nyomot hagyott, dalok születtek 1956 után, komoly hangvételű musical, súlyos jazzkompozíció állított emléket a fiatal hősöknek, de a legkülönfélébb populáris műfajokban is megénekelték a 12 nap történéseit a megrendült utódok. Ezekből gyűjtöttük össze a legemlékezetesebbeket. A válogatás egyik szempontja volt, hogy olyan zenéket gyűjtsünk össze, amelyek korabeli eseményeket ábrázoló képeket, filmrészleteket is bemutatnak.
Az SS Lazio szurkolók kemény magja, a „Tántoríthatatlanok” vezetésével immár 63 éve így éneklik minden meccs előtt a pesti és budai srácokról az 1956 után született olasz dalt. A dal története egy dokumentumfilmből ismerhető meg.
„Avanti ragazzi di Buda
avanti ragazzi di Pest
studenti, braccianti, operai,
il sole non sorge più ad Est.”
Az Avanti Ragazzi di Buda így hangzik egy nagyjából korabeli felvételen, és így egy olasz punk banda zúzós feldolgozásában.
hirdetés
A dal hagyománya annyira él az olasz köztudatban, hogy 2019. szeptember 21-én a jobboldali Olasz Testvérek párttalálkozóján Orbán Viktor római beszédét egy pillanatra meg is szakította az Avanti eléneklése.
Sláger Tibó – Emlékdal az ’56 os hősök tiszteletére című dala 2016-ban egy a Petőfi rádió által meghirdetett dalpályázatra született meg, amely az eredeti dallamra kért egy jól énekelhető magyar szöveget.
Október 23-án éjjel a forradalmárok egy mobil rádiós kocsit telepítettek a Parlamenthez, és telefonvonalak segítségével innen folytatták a rádióadást. Mivel nem volt kéznél túl sok bakelitlemez, így sűrűn azokat játszották le, amelyek e rádiókocsiban akkor éppen megvoltak. Ezek egyike volt Beethoven Egmont-nyitánya. E mű szólt éppen akkor is, amikor október 24-én délben Nagy Imre bejelentette, hogy amnesztiát kap, aki azonnal leteszi a fegyvert. Erről a történetről mesél e rövid dokumentumfilm.
Elvis Presley azon kevesek egyike volt, aki nyíltan támogatta a szabadságharcosokat, például ebben a műsorban is szót emelt értük – legalábbis a legenda így tartja.
Márai Sándor Mennyből az angyal című versét Sinkovits Imre adja elő, közben César Franck E-dúr pastorale-jának részlete szól.
A másik, 1956 szellemiségét megalapozó, később a forradalomra emlékezők kultuszversét maga a szerző, Illyés Gyula adja elő, címe Egy mondat a zsarnokságról:
Oly távol, messze van hazám
1956 legnagyobb slágerének tartották akkoriban Boros Ida Honvágy dalát, amelynek egy korszerű feldolgozását idézzük most ide. A dalt eredetileg egy népszerű amerikai muzsikus trió írta, és első közismert változatát Dean Martin énekelte 1955 novemberében. A dalnak eredendően semmi köze nem volt a honvágyhoz, annak egy egyszerű szerelmi témájú szövege volt csak. Egy német nyelvű átirat nyomán kapott aztán magyar nyelvű szöveget. A hangfelvétel 1956. október 23-án készült a Magyar Rádióban, ami igen hamar népszerű lett, és a Rádió a hatalmas kivándorlási hullám megfékezése érdekében sokat le is játszotta. Ám a dal előadója és szövegírója is disszidált 1956 szilveszterén, ezért a Kádári hatalom az eredeti dalt gyorsan eltüntette, és új hangfelvételt készítettek Hollós Ilona előadásában. A Boros Idával készült hangfelvételt ettől kezdve már csak a Szabad Európa Rádióban lehetett hallani. Az 1956-os emigrációs folyamatban távozó 200 000 ember az ország lakosságának kb. 2%-át jelentette. Ekkoriban a magyarországi népesség még növekedőben volt, de az 1956-os kivándorlás 70%-kal meghaladta annak az évnek a természetes szaporodását. Úgyhogy a számok tükrében e honvágydal túlmutat a maga „esztétikai” értékén.
Szabados György Kvartett – Az események titkos története (Históriás ének az emlékezet előtti időkből). Az élő adást a budapesti MU Színházban vették fel 2007-ben Szabados által írt verses szövegnek a magánhangzóit összekeverve egy látszólag soha nem volt nyelv bontakozott ki, de mégis megtartotta a magyar nyelv akcentusát, ritmusát. Erre azért volt szükség a ’70-es években, mert az „események” az ’56-os forradalom kirobbanásának okáról, történetéről és megtorlásáról szólt. Ez akkoriban nyíltan elénekelhetetlen volt. A mű így egy őserejű sámán éneknek hatott, csak a beavatottak ismerték az eredeti szöveget, amit csak a rendszerváltás után adhattak elő eredeti „nyelven”. Mint a XVI. században Tinódi Lantos Sebestyén krónikás énekeiben, úgy Szabadosék a forradalomnak állítottak emléket, annak titkosított megéneklésével, sajátos fricskát adva így a rendszernek.
Fotó: xn--gyrgy-szabados-wpb.com
„Kevesen látják meg ma is, hogy ez a nyomorult korszak milyen hozzá méltó művészi stílusokat szült. Hiszen ’56-ról tilos volt még beszélni is. Magam már évtizedek óta foglalkoztam a zongorahang preparálásával, hiszen akkor az egész magyar társadalom ‘preparált’ volt. Kézenfekvő volt. hogy a darab szövege – műfaját tekintve históriás ének – is preparált legyen. A szöveg magánhangzóinak rendjét átkomponáltam, így új, úgynevezett metanyelv született, amely titkon elmesélte a valóságot és a forradalom dicsőségét” – beszélt a darabról később a szerző.
És a teljesség igénye nélkül nagy műfaji szórásban néhány 1956-os dal és sláger a közelmúltból:
Cseh Tamás – Corvin köziek 1997
Kárpátia – Neveket akarok hallani! (Wittner Máriával)
Pintér Béla – ’56 él!
Metafora – Novemberben, egy dal 1956-ról
Beatrice: Corvin köz
Kormorán – Elveszített kézszorítás, Götz Anna, Oberfrank Pál énekel
Szvorák Kati – Kormorán: Ruszki Iván
Kárpátia – Barátom, mondd merre vagy?
