A déli harangszó hozta el a köztársaságot
A Népköztársaság utolsó, Németh Miklós által vezetett kormánya igyekezett a rendszerváltáshoz szükséges törvényeket előkészíteni. A békés átmenet biztosítása érdekében a kormány társadalmilag támogatott reformokat fogalmazott meg. A MSZMP változáspárti politikusai felismerték, hogy a korábbi rend nem fenntartható, ezért politikai átalakítás mellett döntöttek. A rendszerváltás egyik legfontosabb aktusa az államforma megváltoztatása volt. Az Országgyűlés 1989. október 18-án alkotta meg az 1989. évi XXXI. törvényt, mely alapján Magyarország új államformája október 23-tól ismét köztársaság lett. 1989. október 23-án a dél harangszót követően az Országgyűlés elnöke, Szűrös Mátyás dolgozószobájának erkélyéről kiáltotta ki Magyar Köztársaságot:
1989. október 23-tól országunk államformája és neve: Magyar Köztársaság.
Szűrös Mátyás 1989. október 23-i beszédéből idézünk:
„Most, a 20. század vége felé közeledvén, a szabad demokratikus Magyarország megteremtésében Kossuth Lajos, Károlyi Mihály és a Tildy Zoltán nevével összekapcsolódó előző magyar köztársaságok nyomdokain haladunk, amikor azok demokratikus és nemzeti hagyományainak szellemében, s az utóbbi 40 esztendő – különösen az 1956-os októberi népfelkelés és nemzeti függetlenségi megmozdulás – történelmi tanulságaitól is indíttatva megalkottuk az új köztársaság törvényes alapjait. Újabb történelmi szakasz nyitánya ez, államunk demokratikus átalakításának útján. […] A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam lesz, amelyben a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus értékei egyaránt érvényesülnek”.
A Kossuth téren tízezrek várták az ország új államformájának kikiáltását, mely szerint Magyarország ismét köztársaság lett. Az új államforma lehetőséget teremtett arra, hogy az 1948 óta tartó kommunista-szocialista egypártrendszer megszűnhessen. Ugyanezen a napon a honvédség lefegyverezte a pár nappal korábban jogutód nélkül megszüntetett Munkásőrséget.
Meginduló változások
1989. október 23-án lehetett először legálisan megemlékezni a harminchárom évvel azelőtti forradalom és szabadságharc hőseiről. A kommunista hatalom minden bizonnyal nem véletlenül választotta október 23-át a köztársaság kikiáltására. Ezzel a döntésével minden bizonnyal az ’56-os szabadságharcosok örököseként és egyben rendszerváltó erőként is kívánta bemutatni magát.
Október 30-án lépett hatályba az új választójogi törvény, valamint számos egyéb törvény a demokratikus államrendről, illetve a következő év elején megkezdte működését az Alkotmánybíróság is. Az államforma változásával megindult az első nyitás a magyarországi történeti egyházak felé is, februárban pedig Magyarország ismét rendezte diplomáciai kapcsolatait a Vatikánnal. 1990 tavaszán megtartották az első szabad országgyűlési választást is.
