Ezen a napon foglalta el II. János Pál Szent Péter székét

Karol Józef Wojtyła Lengyelországban, Wadowicében látta meg a napvilágot 1920. május 18-án, majd II. János Pál néven, az egész világnak példát adva állhatatosságból és elfogadásból, hosszas szenvedés után halt meg mint a Katolikus Egyház feje Rómában, 2005. április 2-án.

Szent Péter 264. utódját 1978. október 16-án választották meg, és pár nap elteltével, október 22-én be is iktatták. Pápasága különös jelentőséggel bírt, hiszen számos újítást hozott az egyházon belül. Az egyszerűségre törekedett, különösen figyelt a fiatalok aktív bevonására az egyházi vérkeringésbe és az emberek közti egyetértés elősegítését szorgalmazta. Már beiktatásakor elhagyta a hármas tiarát, a nevéhez köthető a világosság rózsafüzérének elrendelése, az irgalmasság oszlopos hithirdetője volt – de ez csak néhány kiragadott érték pápai szolgálatából. Különös tekintettel figyelt a sanyarú sorsban élőkre, ő volt az „utazó pápa”, aki apostoli útjaival a békét és az ökumenét hirdette.

Érdekességként hadd említsük meg, hogy az ő volt az a pápa, aki szintén október 22-én – csak 18 évvel később, 1996-ban – a Pápai Tudományos Akadémián ismertette állásfoglalását a darwinizmussal kapcsolatban, miszerint az új ismeretek birtokában az evolúcióelmélet több mint hipotézis.

Pápaságát a „ne féljetek” buzdítás határozta meg

II. János Pál első pápai szentbeszédében így nyilatkozott: „Ma olyan püspök kerül Péter római székébe, aki maga nem római. Egy olyan püspök, aki Lengyelország fia. De ettől a perctől kezdve maga is rómaivá lesz. Igen, római lesz! Azért is, mert egy

olyan nemzet fia, amelynek a történelme a csíráitól kezdve és ezeréves folyamatában mindvégig eleven, erős, megszakítások nélküli kapcsolatban élt Péter székével; egy olyan nemzet fia, amely mindig hűséges volt a Római Székhez.

Ó, micsoda kifürkészhetetlenek az isteni gondviselés tervei!”.

A kommunizmus ideje alatt különösen nagy jelentőséggel bírt, hogy egy, a vasfüggönyön túli pápát választottak, aki ismerte népe és az elnyomásban élők nehézségeit. A pápasága előtt aktív életet élt: sportolt, színjátszó körbe járt, kemény fizikai munkát végzett bányamunkásként. 

1942-ben jelentkezett a politikai körülmények miatt illegalitásban működő krakkói szemináriumba, 1946. november 1-én szentelték pappá. Az ötvenes évek elején teológia- és filozófiaprofesszorként tevékenykedett, majd 1958-ban szentelték Krakkó segédpüspökévé. 1964-ben pedig már a város érseke lett, és így részt vehetett a II. Vatikáni Zsinaton. 1967-ben bíboros lett, 1978-ban, VI. Pál pápa halálát követően részt vett a konklávén, ahol azt az I. János Pált választották meg pápának, akinek nagy támogatója volt. Mivel a frissen megválasztott egyházfő 33 nap pontifikátus után elhunyt, az újabb konklávén, melyen jelen volt, már őt választották meg. Elődjének egyszerűségét kívánta követni, mely jegyek 26 és fél éves pápasága idején (amely Szent Péter apostol pápaságát is számítva a harmadik leghosszabb a kétezer éves egyháztörténelemben) szépen meg is mutatkoztak.

A megbocsátás erényének méltó példaképeként emelhetjük ki, hiszen az ellene 1981. május 13-án elkövetett merénylet után, meglátogatva támadóját, Mehmet Ali Ağcat, átölelte és megbocsátott neki. 1991-ben állapítottak meg nála Parkinson-kórt, de betegségét méltósággal viselte. 2005 februárjában influenzával szállították kórházba. Rövid időre hazatérhetett, de február 24-én belázasodott, és mivel nem kapott levegőt, gégemetszést kellett végrehajtani rajta. Betegsége egyre inkább erőt vett rajta, így utolsó húsvétján nem tudta celebrálni az ünnepi szertartásokat. Április 2-án költözött haza Teremtőjéhez.

Boldoggá avatását már temetésén kezdeményezte a nép, amire végül 2011. május 1-jén XVI. Benedek pápa által került sor. Szentté avatására sem kellett sokat várni, 2014. április 27-én, az Isteni irgalmasság vasárnapján (amelyet maga II. János Pál pápa rendelt el) Ferenc pápa, XXIII. János pápával együtt szentté avatta.

Lengyelországban a pápa emlékére október 13-án emlékévet is hirdettek, mely a szentéletű pápa 100. születésnapjáig, 2020. május 18-ig tart. 

Forrás: magyarkurir.hu, wikipedia.org

Kiemelt képünk 1991. augusztus 19-én készült, amikor II. János Pál pápa áldást osztott Szombathelyen a püspöki palota erkélyéről. Fotó: MTI, Szebellédy Géza.