Bezárják a kínzókamra-iskolákat Nigériában

Múlt héten számoltunk be arról az 500 fiatalról, akiket a „kínok házának” is nevezett nigériai iskolából szabadítottak ki. Országszerte még több, ehhez hasonló intézményről lehetett sejteni, hogy hasonló elvek mentén működhetnek.

Az International Christian Concern legfrissebb jelentése szerint Muhammadu Buhari elnök a héten elrendelte ezeknek az iskoláknak a bezáratását. A beszámoló szerint a rendőrség az összes gyanús helyszínre kivonult, hogy ellenőrizze a körülményeket – több száz fiatalt szabadítottak ki.

Hétfőn egy katsinai iskolához vonultak ki a rendvédelmi szervek, azzal a paranccsal, hogy az ott foglyul ejtett tanulókat kiszabadítsák.

Az indok, amiért ezeket a fiatalokat bezárva tartották, tulajdonképpen csak annyi volt, hogy elmélyítsék bennük az iszlám hitet és rátereljék őket a helyes felnőtt életvitel útjára.

A rendszer egyik áldozata, Hassan Yusuf külföldi tanulmányai során megkeresztelkedett, hazaérve az aggódó rokonság azonban beutalta őt az egyik ilyen iskolába, hogy „észhez térjen”. Mondani sem kell:

a végeredmény az elvárásokkal a legcsekélyebb mértékben sem áll átfedésben.

Kérdés, hogy a szexuális és egyéb fizikai, lelki bántalmazások, milyen módon segíthetik az egyént hitének növekedésében és a stabil személyiségének megérlelésében.

Elkeserítő, egyben hatalmas figyelmeztetést is jelent annak ténye, hogy a jelentés szerint „nem minden (!) család tudott arról, hogy mi folyik az iskolák falain belül.” 

Ez legalább annyiban további kérdéseket vet fel a jelen állami intézkedések kapcsán, hogy kezdenek-e valamit azokkal a szülőkkel, rokonokkal valamit, akik pontosan tudták milyen helyre küldik csemetéjüket.

Az iskolai tanárokat, illetve az adminisztratív teendőket ellátó személyzetet őrizetbe vették, amíg az országos razzia véget nem ér.

Az utóbbi jó pár hónap első olyan intézkedését láthattuk Muhammadu Buhari elnöktől, amelyet az emberi jogok védelmében és – bár csak közvetetten – a keresztények védelmében tett. A második ciklusát töltő állami vezetésről a legtöbb híradásban csak annyit lehetett hallani, hogy már megint és még mindig nem tett semmit az ártatlanok védelmében.

A különböző régiókban történt Boko Haram- vagy fuláni-vérengzéseket követően se a rendőrség, se a hadsereg nem lépett akcióba, a tetteseket szinte soha nem kutatták fel, letartóztatás a legritkább esetben történt.

Az elnök kritikusai többször utaltak rá, hogy az állami vezetésnek feltételezhetően érdekeltsége lehet a terroristák felfegyverzésében és tekintve, hogy a hadi ipar – a kábítószer-kereskedelmen túl – a legjövedelmezőbb szegmens tud lenni bizonyos személyek számára, ezek a vádak könnyen nyerhetnek szilárd alapot.

Fotó: NBC News