A vízgazdálkodásban is meg kell jelennie a fenntarthatóságnak – Siklós Gabriella a Vasárnapnak
A klímaváltozás által kialakult, szélsőségesebb időjárási jelenségek egyre komolyabb kihívást jelentenek az emberiség számára. A növekvő természeti katasztrófák mellett a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a felszín feletti és a felszín alatti vízkészletek súlyosan szennyeződtek. Így minden eddiginél fontosabb a vízháztartás biztosítása a következő évszázadokra. A globális problémára az emberiség csak együttesen adhat választ. Ahogyan korábban beszámoltunk róla, az idei budapesti Víz Világtalálkozó fő témája a jelenben és a közeljövőben fellépő vízválság volt. A kevés víz, a sok víz és a szennyezett víz drámája köré épített tanácskozásra 118 országból, több mint 2300 résztvevő érkezett. A minap zárult Víz Világtalálkozó után az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivőjét, Siklós Gabriellát kérdeztük.
– Melyek voltak a legfontosabb vízügyi problémák és beruházások a rendszerváltozás óta? Milyen eredmények születtek az elmúlt évtizedekben?
– A rendszerváltás óta számos kihívással kellett szembenéznie az ágazatnak. Magyarországot jelentős árvizek sújtották, elég csak visszaemlékeznünk 2002-es vagy a 2006-os évre, amikor a Dunán és a Tiszán egyszerre volt árvíz. Továbbá a 2013-ban a Dunán levonuló rekord árvízről, illetve a tavalyi évben levonult jeges árvizekről sem feledkezhetünk meg. Az elmúlt évtizedekben olyan kiemelt beruházások történtek, amelyek hosszú évekre meghatározzák hazánk biztonságát. Jelenleg is folyamatosan zajlanak árvízvédelmi projektek, amelyek során töltéseink megerősítése, vagy éppen a mértékadó árvízszintre történő kiépítésük zajlik. Jelentős eredmény a tározóprogram keretében megvalósult árvízcsúcs-csökkentő tározók (például a Szamos-Kraszna-közi tározó) megvalósítása, amelyek hozzájárultak a környéken élők védelmének fokozásához.
A vizek többlete által jelentett problémák mellett nem feledkezhetünk meg az egyre gyakrabban előforduló súlyos aszályokról sem. A vízügy kialakított egy vízhiánymonitoring rendszert, amely az ország teljes területére képes előre jelezni a várható vízhelyzetet. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk következtében kialakult az EU közös vízpolitikája, amely jelentős mérföldkő a vízügy életében. Sikerült eredményes együttműködést kiépíteni számos tagállammal, határvízi országgal.
A jelenlegi költségvetési ciklusban mintegy 50 nagy projekt megvalósítása zajlik. Jelentős eredmény, hogy a vezetékes ivóvízellátás mellett a csatornázottság aránya is meghaladja a 95%-os lefedettséget.
– Milyen vízügyi problémákkal kell megbirkóznunk a következő években?
– Az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek jelentős hatást gyakorolnak számos régióra. A vízügy számára továbbra is kiemelt feladat a hatékony árvízvédelem megvalósítása a lakosság biztonságának garantálása érdekében. A vizek többletével szembeni védelem kialakítása során a töltések mértékadó árvízszintre történő kiépítése mellett hangsúlyos lenne a nagyvízi medrek rendezése is. A jövőben ki kell alakítani a differenciált árvízvédelmet, elő kell segíteni a vízkészletek megőrzését, a vízvisszatartás fokozását. A településeket veszélyeztető villámárvizek kezelése, illetve a települési csapadékvíz-gazdálkodás javítása szintén előtérbe kerül.
Az új infrastrukturális beruházások megvalósítása mellett egyre nagyobb hangsúlyt kell fordítani a fenntartásra és a fenntartáshoz szükséges források biztosítására.
– Miben szükséges a környező országokkal való együttműködés?
– Magyarország teljes területe a Duna vízgyűjtőjén fekszik, és a felszíni vizek 95%-a külföldről érkezik, ezért kiemelten fontos a szomszédos országokkal történő együttműködés. A közös vízgyűjtőterület integrálja a problémákat, és determinálja a megoldási lehetőségeket is. A környező országokkal határvízi bizottság keretében történik az együttműködés, ezek a bizottságok rendszeresen üléseznek. Az együttműködések révén kialakult partnerségek már számos területen hasznosnak és eredményesnek bizonyultak. A szomszédos felvízi országokban zajló beruházások befolyásolhatják a folyók vízjárását, ezért szükségszerű az együttműködés, de emellett a kölcsönös tudásbővítés és -átadás is fontos. A víz természeti mivoltánál fogva nem ismeri az országhatárokat, ez a magától értetődő tény a felszíni vizek mellett a felszín alatti vízkészletekre is igaz, ezért is fontos a közös gondolkodás.
– Milyen infrastrukturális változásokra van szükség a városokban és az iparban ahhoz, hogy a fenntartható fejlődés megvalósulhasson?
– Kiemelt figyelmet kell fordítani a zöldterületek megőrzésére. A települési csapadékvíz-gazdálkodás tudatos megvalósítása kizárólag a társadalmi tudatosság növelésével érhető el. A területünkön lehulló csapadékot lehetőség szerint helyben kell tartani, és a későbbi hasznosításra törekedni.
A településfejlesztés során is fontos, hogy megjelenjen a vízgyűjtő szemlélet.
– Hogyan alakíthatunk ki vízbarát életmódot? Hol találunk erre vonatkozóan segítséget?
– Az elmúlt évek szerencsére a média figyelmét is ráirányították vízkészleteink megőrzésének és védelmének fontosságára, ezért egyre több riport foglalkozik ezzel a témával. A közösségi média elterjedésével könnyen elérhetővé váltak szemléletes ábrák, infógrafikák és videók. A különböző tematikus szakmai honlapok mellett a Youtube-on számos nyelven elérhetők a téma iránt érdeklődők számára érdekes és értékes információk. Esztergomban a napokban nyílt meg a felújított Duna Múzeum, ahol innovatív, korszerű körülmények között szerezhetnek hasznos ismeretet a látogatók.
Kiemelt képünkön a Kráter-tó látható Nagyhegyes közelében 2019. március 18-án. Az ENSZ március 22-t nyilvánította a víz világnapjává, melynek célja a környezet és ezen belül a Föld vízkészletének védelme. Fotó: MTI, Czeglédi Zsolt.
