Így szavazott eddig Budapest
A 2014-es magyarországi önkormányzati választás volt az első olyan választás, amelyet az új Alaptörvény szerint tartottak meg. Ez
a gyakorlatban azt jelentette, hogy a képviselőket a rendszerváltás óta először nem négy, hanem öt évre választották.
A jelenlegi helyzet azért is roppant kiélezett, mert baloldali pártok utoljára 2002-ben tudták a megyék többségét megnyerni az önkormányzati választások megyei listás ágán. A Fidesz az utolsó két önkormányzati választáson minden megyében többséget szerzett, mondhatni nem akadt legitim többségét veszélyeztető versenytársa.
A 2014-es önkormányzati választáshoz már úgy érkezünk meg, hogy az ellenzék a korábbi országgyűlési és európai parlamenti voksoláson súlyos vereséget szenvedett. Így négy évvel később gyakorlatilag megismétlődött a 2010-es eredmény.
Tóth Eriket, a Nézőpont Intézet elemzőjét kértük arra, idézze fel számunkra, milyen fontosabb mozzanatai voltak a legutóbbi, 2014-es önkormányzati választásoknak, mik voltak a választás legfontosabb tapasztalatai.
2014-ben három választást is tartottak Magyarországon: európai parlamentit, országgyűlésit és önkormányzatit is – vázolja az öt évvel ezelőtti helyzetet az elemző. Jelentőséggel bír, hogy ezek közül a helyhatósági választás volt az utolsó az adott, szavazópolgárok számára túlterhelt voksolási évben.
Az önkormányzati választás egyik jellegzetessége Magyarországon, hogy az átlagos részvétel mindig elmarad a parlamenti, de mindig meghaladja az európai szavazások részvételi szintjét.
Ezúttal azt lehet prognosztizálni – bár a részvételi hajlandóság becslése mindig a legnehezebb feladat -, hogy az Európai Parlament képviselőinek hazai, 43.58 százalékos részvétele közelében, azt talán picit meghaladva alakul majd a szavazói aktivitás.
Tóth Erik elmondta, 2014-ben jelentős volt a győzteshez húzás az önkormányzatok megválasztásánál is.
Ez volt az az év, amikor egymást követő második alkalommal kétharmados többséget szerzett a Fidesz-KDNP a törvényhozásban, az európai parlamenti választáson pedig kiemelkedően jó eredményt ért el.
Emiatt várható volt akkor, hogy a 2010-es eredményeit meghaladja a kormányzó szövetség, de mindenkit meglepetésként ért, hogy milyen nagymértékű győzelmet aratott a Fidesz-KDNP úgy vidéken, mint Budapesten.
2014-ben számos, négy évvel korábban „visszaszerzett” városban tudta a jobboldali kormánykoalíció megerősíteni pozícióit, vagyis akkor értelmet nyert az inkumbens hatás és a győzteshez húzás is. Előbbi egy szakkifejezés arra, hogy a helyhatóságokat vezető politikusok mindig kedvezőbb pozícióból várják a voksolást, mint a kihívóik.
Ezzel szemben az ellenzéki pártok soha nem látott mértékben zuhantak össze: Budapesten 6 kerületben tudtak csak győzni, a megyei jogú városok közül Szegeden és Salgótarjánban győztek csupán, míg a megyei közgyűlések mindegyikében kisebbségbe kerültek
– emlékeztetett a legutóbbi önkormányzati választások eredményeire az elemző.
5 évvel ezelőtt ráadásul a politikai kampányok közötti különbség is óriási volt, melynek legemlékezetesebb megnyilvánulása Falus Ferenc #icebucketchallange videója lett. Nem véletlen, hogy Falus ezt követően kámforrá vált, és helyét a méltán nem híres Modern Magyarország Mozgalom egykori elnöke, Bokros Lajos vette át.
Tóth Erik végezetül elmondta: a 2014-es év 2019-ből visszanézve azért is különleges volt, mert a magyar ellenzéki politikai paletta változatos volt. Budapesten az akkor még ereje teljében lévő LMP, a Jobbik de még a Magyar Liberális Párt is indított főpolgármester-jelöltet, míg a DK és az MSZP Bokrost segítette.
Kíváncsian várjuk, hogy az idei önkormányzati választás után öt évvel, hogyan fogunk majd visszatekinteni, mert ha #icebucketchallange-hez hasonlót nem is, de váratlan, sokszor erkölcs- és ízléstelen kampányhúzásokat mindenképpen tapasztalhattunk, valamint a jelöltállítás és mozgósítás izgalmaiból sem volt hiány.
