Sillye Jenő több mint zenész: ő misszionárius – nyilatkozta Marton Zsolt püspök
Október 10-én este a Credo Házban mutatták be Sillye Jenő keresztény könnyűzenei dalszerző interjúkötetét. Daltól dalig haladva az előadó megosztotta a jelenlévőkkel életének egy-egy fontosabb, emlékezetes eseményét. A dalokat Sillye Jenő barátai és rokonai, Borka Zsolt, Sillye Balázs, Ott Rezső kísérték. A hallgatóság soraiban az estét megtisztelte jelenlétével Sillye Jenő felesége is, akivel jövőre ünneplik ötvenedik házassági évfordulójukat. Idősebbek és fiatalok egyaránt énekelték a nagy keresztény előadó legszebb, talán legismertebb dalait, amely egy közösséggé formálta a különböző generációkat. Az előadáson jelen volt Réti József, az interjúkötet szerkesztője, Beer Miklós nyugalmazott váci püspök és Marton Zsolt, a Váci Egyházmegye közelmúltban kinevezett főpásztora, aki az énekes tanúságtétel után őszinte és személyes szavakkal méltatta a hetvenkét éves gitáros dalszerzőt. 
– Nem könnyű megszólalni egy ilyen csodálatos tanúságtétel után. Papnövendékként az énektanárunk Tardy László karnagy úr volt. Kiváló egyházzenész, akit nagyon szeretek, és tiszteltem őt. Az egyik énekórán egyszer előkerült a mindig visszatérő polémia: a klasszikus zene, a gregorián és a keresztény könnyűzene, a templomi gitáros zene viszonya. Az egyik kispaptársam gregorián melletti kardoskodására Tardy karnagy csak annyit felelt: „Ha a Jenő nem lett volna a hatvanas-hetvenes évek fordulóján, akkor az önök korosztálya már nem lenne a templomban” – idézte korábbi tanárát Marton Zsolt váci megyéspüspök, aki szerint
Sillye Jenő több mint egy egyszerű zenész: ő misszionárius.
A közelmúltban kinevezett és felszentelt püspök aláhúzta: Jenő és csapata nemcsak zenél, hanem Istent dicsőíti saját életének tanúságtételével, amiért a főpásztor mindenki háláját tolmácsolta a gitáros előadó felé, kiemelve a kezdetek óta tartó hűséget.
Személyes életéből megosztotta a keresztény könnyűzenei előadóval kapcsolatos diákkori élményeit. 1982-ben Lukács László piarista elhívta Jenőéket a Piarista Gimnáziumba, hogy előadják a Kristályóriás című oratóriumukat. Ez olyan esemény volt a még diák Marton Zsolt számára, mint amikor a Beatles Amerikába utazott: mindenki teljesen be volt zsongva. Az előadás után is csodálattal lesték a diáktársaival, hogy mit csinálnak a zenekar tagjai, hogy milyen autóval érkeztek – egy Škodával –, hogy hogyan kosaraznak a tornateremben. – Fantasztikus, szent legenda voltatok már akkor – tette hozzá a püspök a gimnazista élményeit összegezve.
– Szívbemarkolóan szép nekem a rajtatok, bennetek megtapasztalható egyházhűség. Ahogy beszélsz az egyházról, Máriáról és az ő tisztaságáról.
Szeretettel beszélsz a papokról is. És magamon azt érzem, hogy mi, a papság nagyon gyengék vagyunk, azzal együtt szentek akarunk lenni. És te ezzel együtt olyan szeretettel viszonyulsz felénk.
Döbbenetes alázatot látok benned, Jenő. Úgy tudtok játszani és énekelni, hogy az mindvégig szolgálat marad – méltatta a váci püspök Sillye Jenő munkásságát.
Kiemelt fotó: Magyar Kurír
