A klímaváltozás elleni küzdelem valódi lépései

Lovasy László nem ért egyet azzal, ahogy a fiatal Greta Thunberget felhasználják ezekben a kérdésekben, hiszen sem a tapasztalata, sem pedig eddigi életpályája nem jogosítja fel arra, hogy tudományos kérdésekben nemzetközi szinten nyilatkozzon meg.

A fiatal svéd lány a klímaváltozás ügyében indította el a Péntek a jövőért (Fridays for Future) nevű kezdeményezést.

„A fiatal lány napi tevékenységének mennyisége és az őt övező folyamatos médiafigyelem azt valószínűsíti, hogy az információit reggelente nem éppen az internetet böngészve szerzi meg, hanem komoly szakértői háttérrel, mondhatni kampánycsapattal dolgozhat – akár egy aktív politikus.” – írja Lovasy. Ez szerinte önmagában még nem baj, főleg nem tizenévesen. Az már több kérdést vet fel, hogy idén Nobel-békedíjra is jelölték a norvég szocialista politikusok.

Véleménye szerint

a globális felmelegedéssel összefüggésben az a legnagyobb kihívás, hogy a téma mára teljes mértékben átpolitizálttá vált, ezért a megoldásokban is egy érdekharc, kiszorítósdi indult meg minden szinten.

„A legjobb példa erre az, hogy a nyugat-­európai vezetők annak tudatában szólítják fel a fejlődő országok vezetőit a gazdasági termelésük visszafogására (amivel gyakorlatilag le kellene mondaniuk a saját középosztályuk megerősítéséről), hogy Európa az utóbbi száz évben – az ipari forradalom által okozott károkból felállva – a fejlettebb és környezetkímélőbb (ámde jóval drágább) technológiáknak is köszönhetően gyakorlatilag kizöldült.” – fejti ki. A mostani egyik legnépszerűbb témára is kitér:

a gyermekvállalás visszaszorítására a klímavédelem érdekében, amelyhez a brit hercegi pár is lelkesen csatlakozott.

Lovasy az Ensz előrejelzését idézi, miszerint 2015 és 2050 között a következő egymilliárd ember mindössze kilenc országban – India, Nigéria, Pakisztán, Kongói Demokratikus Köztársaság, Etiópia, Tanzánia, Egyesült Államok, Indonézia és Uganda – jön a világra. Mint írja:

„A globális felmelegedés kapcsán sokkal inkább arra kellene fókuszálni, milyen életmódot élünk, hogyan fogyasztunk, hiszen sokkal inkább ez határozza meg, mennyire terheljük meg a környezetünket (extra környezetszennyezéssel) és a saját testünket (extra kilókkal).”

Például az élelmiszerfogyasztás kapcsán már a húsmentes hétfők is hatalmas előrelépést jelentenének, és az az adat is megdöbbentő, hogy EU-ban évente 88 millió tonna élelmiszert dobnak ki.

Mindez szerinte azért releváns, mert az Egészségügyi Világszervezet kimutatásai szerint leginkább az életmód a felelős a korai halálozás, illetve a Magyarországon elterjedt népbetegségek (például daganatos betegségek, szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség) kialakulásában.

„A kezdő lépést tehát mindenkinek magának kell megtennie.” – zárja sorait.

A teljes írás itt olvasható. Fotó: MTI/EPA/TT/Janerik Henriksson