Gyurcsány ma is az őszödi beszéd által kijelölt úton halad
Alig egy hónappal Gyurcsány Ferenc miniszterelnökké választása után, a balatonőszödi kormányüdülőben zajlott találkozó alkalmával hangzottak el a miniszterelnök szavai, melyeket titokban rögzítettek, majd 2016. szeptember 17-én ki is szivárogtattak. Elhűlve hallgatta Magyarország népe a híradásokban egyre ismétlődő mondatokat:
„Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk az nem igaz. Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ezt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzása valaha is megteszi”.
„Elk…uk! Nem kicsit, nagyon!”
Országos tüntetések kezdődtek, amelyeken Gyurcsány lemondását követelték. A legerősebb és legvéresebb, emlékezetes tüntetéssorozat Budapest utcáin zajlott.
A fiatal kereszténydemokraták (IKSZ) egykori alelnöke, Pálfalvi Milán még közgazdászhallgatóként volt jelen az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után kirobbant tüntetéseken. 
– Mit jeleznek a politika szeizmológiai kutatások: érezhetők még napjainkban a 13 évvel ezelőtti események utórengései?
– Magyarország sorsára nincs már közvetlen ráhatása az őszödi beszédnek. A harmadik kétharmad megerősítette, hogy a nemzet önmagára talált gazdaságilag és politikai értelemben is. Mondhatnánk, hogy nincs itt semmi látnivaló, de akkor hibát követnénk el. Mert emlékeznünk kell rá, hogy a Gyurcsány lebukása utáni tüntetésekre az akkori hatalom utcai megtorlásokkal válaszolt, ahelyett, hogy a Gyurcsány-kormány lemondott volna.
– Hogyan befolyásolták az ellenzéki térfél politikai küzdelmeit a későbbiekben az őszödi beszéd utóhatásai?
– Érdekes elemzést lehetne készíteni arról, hogyan jöttek létre a „semmiből” politikai alakulatok, hogyan váltak szét, olvadtak össze, szűntek meg, de ennek nem sok köze van ahhoz, ami igazán számít. Magyarország sereghajtóból éllovas lett, miután a választók íteletet mondtak a 2010 előtti szocialista kormányzásról, és egymás után háromszor rábízták az ország vezetését a Fidesz-KDNP-re. Ez az, ami számít, még akkor is, ha ennek meghatározó előzménye 2006. szeptember 17. Ha mégis mondani kell valamit az ellenzéki viszonyokról, akkor olyanok, mint a róka fogta csuka, csuka fogta róka. Egyik sem tudja elengedi a másikat, mert akkor a másik egyből nekiugrana. 
– Szűk másfél évtizeddel a beszéd után a Gyurcsány Ferenc által vezetett Demokratikus Koalíció vezető szerepre tör az ellenzéki térfélen. Ott van még a beszéd jelentette üvegplafon a DK fölött?
– Gyurcsány Ferenc az őszödi beszéddel beszorította magát abba a szerepbe, amelyben most is van. Folyamatosan arra menekül, amerre még van tér a számára. Ez pedig láthatóan egy szélsőséges, érzelemvezérelt terület. Az őszödi beszéd nemcsak egy régi rossz kormányzás kortünete, hanem egy politikusi arcél része is. Az üvegplafont éppen ez jelenti a DK számára. Ne feledjük, 2006 előtt ott volt a határon túli magyarok elleni vállalhatatlan kampány Gyurcsány kormányzása idején. Jobb, hogy nem tudjuk, milyen nemzetellenes lépések következtek volna még, ha nincs a lebukás. 
– A közvélemény-kutatások 13 éve folyamatosan az egyik legelutasítottabb politikusként regisztrálják Gyurcsány Ferencet. Mi lehet ma az egykori kormányfő stratégiája?
– Stratégia vagy sem, Gyurcsány és a DK következetesen támadja a kormány összes olyan intézkedését, aminek célja a kereszténydemokrata politika erősítése. Ezzel az a gond, hogy nem ellenzéki kritikát fogalmaz meg racionális érvekkel, tényekkel alátámasztva, hanem pusztán kormányellenes indulatokat szít. 
– Mit jelent számunkra ma az, hogy sokan a ma is színen lévő ellenzékiek közül annak idején élőben hallgatták Gyurcsány Ferenc színvallását?
– Churchillnek tulajdonítják a mondást, miszerint diktatúrában az ellenzék vagy az utcán vagy a börtönben van, de nem a Parlamentben. Az őszödi beszédet egykor élőben hallgató ellenzéki képviselők jelenléte az Országházban tehát a demokrácia velejárója és eggyel több érv a diktatúrát kiáltókkal szemben. Ez persze nem ad elégtételt annak, akit 2006-ban véresre vertek, vagy kilőtték a szemét az utcán.
