Keresztény Arábia – Bahreini közösségek
Az egykoron virágzó nesztoriánus és szír ortodox közösségek négyszáz éven keresztül ellenálltak az iszlám hódításának, de az első ezredforduló után szinte teljesen eltűnt a kereszténység az Öböl-menti monarchia egykori területéről.
Majd ezer évnek kellett eltelnie, hogy újból templomot építsenek Arábiában. 1906-ban amerikai evangéliumi misszionáriusok Bahreinben építették meg az Arab-félsziget első újkori templomát. Az amerikai Nemzeti Evangéliumi Egyház tulajdonában lévő keresztény intézmény mellé még egy kórházat is építettek. Az evangéliumi egyház rendelkezik az 1-es posta számmal Bahreinban, mivel a legrégebbi intézménynek számít a fiatal monarchiában.
A térség első katolikus temploma szintén Bahreinben épült 1939-ben. Az építkezési területet az ország emírje ajándékozta az egyháznak.
Az olajban gazdag arab monarchia csak 1999-ben létesített hivatalos diplomáciai kapcsolatot a Szentszékkel. Vatikán 2012-ben Kuvaitból Bahreinbe helyezte át észak-arábiai apostoli helynökségét, mivel az ország közelebb fekszik Szaúd-Arábiához, ahol több százezer katolikus ázsiai vendégmunkás él.
A vikariátus négy államot szolgál: Kuvait, Bahrein, Katar és Szaúd-Arábia, és kétmillió katolikus lelki ellátásával foglalkozik, akiknek szinte mindegyike bevándorló a régióban.
Az észak-arábiai apostoli helynökség területén főként a Fülöp-szigetekről, Indiából, Bangladesből és Srí Lankáról származó vendégmunkások vannak. Bahreinben közel 250 ezer, Kuvaitban, Katarban 350 ezer, míg Szaúd-Arábiában másfél millió katolikus hívő él. Hamad bin Aisza bin Szalman Al-Khalifa akkori bahreini uralkodó kilencezer négyzetméternyi területet ajándékozott az egyháznak, hogy egy új templomot építsen a megnövekedett katolikus közösségnek.
Az új templomra nagy szükség volt, mivel a szomszédos Szaúd-Arábiában az iszlamista törvények miatt tilos templomot építeni, sőt halálos bűnnek számít keresztény misét tartani.
Youssef Hayder az Arab Közösség Egyház titkára szerint több mint ezer keresztény állampolgára van, akik a főként Iránból, Irakból és a levantei országokból származó szír ortodox családok leszármazottjai. A bahreini keresztények erős összetartó közösséget alkotnak, a közel-keleti szokásaikat és a szír nyelvjárásukat is ápolják.
A bahreini keresztény családok erős befolyással bírnak az ország politikájában és gazdaságában. A társadalom elit rétegébe tartoznak. Többségében az amerikai evangéliumi templom közelében lévő negyedben élnek, gyerekeiket külön iskolába járatják, és saját temetővel rendelkeznek.
A délkelet-ázsiai országból származó keresztényekkel együtt a Bahreinben élő keresztények az összlakosság 9 százalékát teszik ki, és még parlamenti képviselettel is rendelkeznek az iraki származású Alice Samaan és a kopt Wahalah Fajez képviselő asszonyok személyében. Az egyiptomi felmenőkkel rendelkező Wahalah édesapja, Ramzi Fajez alapította Bahrein Egészségügyi Minisztériumát, és a ’60-as években a tárca vezetőjeként vett részt az ország kormányában.
Az országban hivatalosan működhetnek a katolikus, az ortodox és a református egyházak. A monarchia területén összesen 35 templom és imahely van. A legismertebbek a Szent Szíve katolikus templom, a Szent Kristóf anglikán templom és a Szent Mária szír ortodox templom. Az országban jelentős egyiptomi keresztény is él, de a Kopt Ortodox Egyház még nem rendelkezik önálló intézménnyel.
Kassab Adonis
