Áder János: Magyarország 2050-re elérheti a klímasemlegességet
Áder János szerint ehhez többek között az áramtermelés közel száz százalékban szén-dioxid-mentessé tételére, az épületek energetikai hatékonyságának növelésére, a geotermikus energia nagyobb arányú hasznosítására, a szén kivezetésére és a közlekedési kibocsátás jelentős csökkentésére van szükség.
Az államfő előadásában elmondta, technológiaváltás kell az úgynevezett szén-dioxid-intenzív iparágakban, azaz a cementgyártásban, acéliparban és a gumiiparban, az agráriumban pedig a metánkibocsátás mérséklése, a műtrágyák hatékonyságának javítása és az erdőtelepítési program folytatása szerepel a feladatok között.
„Ezeknek a feltételeknek a teljesülése esetén Magyarország teljesen reálisan tűzheti ki azt a célt, hogy 2050-re klímasemleges legyen” – fogalmazott Áder János.
A Nyíregyházi Egyetemen tartott prezentációjában az államfő az áramtermelés átalakítása kapcsán Paks 2 megépítését és a naperőművek kapacitásnövelését jelölte meg teljesítendő feltételekként. Mint mondta, a naperőművek energiatermelése a mostani tervek szerint – csakúgy, mint az elmúlt négy évben – minden évben megduplázódik majd, ezzel és a paksi atomerőmű új blokkjának felépítésével 2030-ra a magyarországi áramtermelés több mint 90 százaléka szén-dioxid-mentes lesz.
Áder János szerint javítani kell az épületek energiahatékonyságát, aminek technikai feltételei már rendelkezésre állnak. Jelezte, legalább harminc százalékos hatékonyság-javulásra lesz majd szükség, ami megítélése szerint teljesíthető lesz 2050-ig.
Az államfő különösen reménykeltőnek és „izgalmas próbálkozásnak” nevezte azt a tervet, amely a távfűtési szolgáltatásnál a hőenergia egy részét a geotermikus energia segítségével szeretné megoldani. Azt még nem lehet tudni, hogy a szén kivezetése mikor történik meg, de ez az egyik elengedhetetlen feltétele a klímasemlegességnek – tette hozzá.
A közlekedés környezetszennyezésére utalva Áder János kifejtette, az autózásban, az áruszállításban és a tömegközlekedésben is elérhetőek már az alternatív meghajtási technológiák. Vélekedése szerint a következő évek egyik kérdése már csak az lesz, hogy az elektromos, földgázüzemű és hidrogénhajtású járművek kombinációja, vagy ezek egyike tud-e uralkodóvá válni és alakítani az autógyártást és a közlekedést.
A köztársasági elnök a kibocsátás mérséklése érdekében hangsúlyosnak nevezte a szén-dioxid-aktív iparágakban az energiaigényesség mérséklését, vagy más energiával történő kiváltását, az agráriumnál a kérődző állatok által kibocsátott metánmennyiség mérséklését sürgette. Megjegyezte, a tudósokra és a kutatókra vár annak az eljárásnak a kidolgozása, amely lehetővé teszi majd a nitrogén műtrágyáknak a növények általi jobb hasznosítását, hatékonyságuk javítását.
Az erdőtelepítési program folytatásától azt várjuk, hogy Magyarország jelenlegi 21 százalékos erdősültsége 27 százalékra emelkedik – mondta.
Áder János kitért arra, köztudott, hogy az Európai Unió következő hétéves költségvetésének körülbelül egynegyedét kell klímasemlegesség eléréséhez szükséges beruházásokra fordítani, de azt még nem lehet tudni, hogy a korábbi vállalásaikat nem teljesítő országok kapnak-e valamilyen szankciót, vagy valamilyen módon ösztönzi-e majd őket az unió.
Hozzátette, az is kérdéses egyelőre, hogy milyen célra, milyen mértékben és eljárásrendben lehet majd igénybe venni a klímasemlegességi célok elérésére szánt forrásokat.
Az európai országok klímateljesítményét és gazdasági fejlődését összehasonlítva hangsúlyozta, a 2000-es évek után Magyarország 24 százalékkal csökkentette a szén-dioxid kibocsátását úgy, hogy közben a magyar GDP 29 százalékkal nőtt. Az egy főre jutó kibocsátás Magyarországon 5,4 tonna, ami jóval kevesebb a nyolctonnás európai átlagnál és jóval kedvezőbb az ennél is nagyobb kínai vagy amerikai adatoknál.
Amikor arról beszélünk, hogy történelmileg kinek milyen felelőssége van és mit kell tenni ahhoz, hogy a „közös hajó se süllyedjen el”, akkor az elszámolások készítésekor ezt az adatot is mérlegre szükséges tenni – figyelmeztetett.
Az államfő előadásában arról is beszélt, a klímaváltozás egyaránt hat a természet, a társadalom és a gazdaság működésére, amelyek egységes, egymástól el nem választható rendszert képeznek.
A klímaváltozás következményeit akkor tudjuk jól felmérni, ha képesek leszünk egyidejűleg számba venni a társadalmi tőke, a humán tőke, a természeti tőke, az épített tőke és a pénztőke változásait, ezek együttesen mutatják egy ország vagy közösség fejlődését – jelentette ki a köztársasági elnök.
MTI
