Közvetítők a bűnelkövető, az áldozat és a társadalom között
A 20. század elején Magyarországon az alternatív szankciók bevezetése, alkalmazása nagyfokú tudományos és politikai támogatást élvezett. 1905-ben Budapesten nyílt meg a VII. Nemzetközi Börtönügyi Kongresszus, ahol először fogalmazódott meg nemzetközi szinten a szabadságelvonással nem járó, alternatív büntetések és az azokat végrehajtó szervezet jelentősége.
A Pártfogó Felügyelői Szolgálat célja ennek mentén a bűnismétlés kockázatának csökkentése. A pártfogó felügyelő a közösségi büntetések végrehajtásával, az elkövető közösségben történő ellenőrzésével elősegíti a büntetőjogi következmények érvényesülését. Továbbá az adott közösség biztonságának javulását, védelmének erősítését is segítik, és támogató tevékenységével növelik az elkövető társadalmi integrációjának esélyét. A szolgálat beavatkozásainak egyik célja, hogy az elkövetők felelősséget vállaljanak az általuk okozott sérelmekért, az áldozat és a közösség szükségletei érvényesüljenek. Jelenleg 340 pártfogó felügyelő évente több mint százezer ügyet lát el.
A pártfogó felügyelői tevékenységet – a büntetés-végrehajtással összefüggő feladatok kivételével – a fővárosi és megyei kormányhivatalok látják el. A feladatokat a nagyobb megyékben és a fővárosban a kormányhivatalok Gyámügyi és Igazságügyi Főosztályán, a kisebb megyékben a Hatósági Főosztályon dolgozók végzik, minden esetben jelentős terheket véve le a bíróságok válláról. A pártfogó felügyelői tevékenység szakmai irányításáért az igazságügyi miniszter felelős, a szakmai irányító jogköröket pedig az igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár gyakorolja.
