Újabb törvénytervezet Indiában, ami felhasználható a keresztények ellen
Jai Ram Thakur, a Bharatiya Janata Párt (BJP) tagja mutatta be a törvényhozó testületnek múlt héten azt a tervezetet, amely még szigorúbban büntetné az erőszakos hittérítést. Amennyiben megszavazzák, súlyosan megbüntetik azokat, akiket félrevezetéssel, hazugsággal párosuló hittérítéssel vádolnak meg.
A törvénytervezet kimondja, hogy senki nem téríthet, vagy próbálkozhat a térítéssel félrevezetéssel, erőszakkal, jogtalan befolyásolással, kényszerítéssel, vagy egyéb hamis módon, valamint azok a házasságok, melyeket csak a hitfelvétel miatt kötöttek, semmissé nyilváníttatnak, és elkerülendők.
Thakur kifejtette, hogy az utóbbi időben elszaporodó álságos eseteket meg kell fékezni, „mielőtt aláássák a kölcsönös bizalmat és tiszteletet a különböző etnikumok és vallási csoportok között”.
2006-ban iktatták be a vallásszabadságról szóló törvényt, amely megtiltotta az erőszakos hittérítést, most ezt szigorítanák tovább.
De hát ez jó dolog nem? Hol itt a probléma?
A hindu radikálisok rendszeresen lobogtatják a tömeges megtérések tényét, újabb törvények és szabályozások kierőszakolása érdekében, melyek erősen visszaszoríthatják a tényleges vallásszabadságot.
A indiai keresztényeket rendszeresen támadják olyan összeesküvéselméletekkel, melyek szerint a hindu emberek ártatlan tömegeit álságos módon félrevezették, becsapták, így akaratlanul is áttértek a keresztény hitre.
Ha a népességi adatokat és statisztikákat vesszük alapul, ezek a vádak több szempontból sem állják meg a helyüket. Már csak azért sem, mert az 1951-es adatok szerint, a független India első számlálásakor, a keresztények csupán a 2,3%-át tették ki a teljes népességnek, 2011-ben ez az arányszám még mindig 2,3% volt. Tény hogy, India népessége közel 60 év alatt megnőtt, de „szentpáli” tömeges térítésekről világos, hogy nem beszélhetünk.
Azokban az indiai államokban, ahol már korábban beiktattak térítésellenes törvényeket – Orisza, Madhja Pradesh, Dzshárkhand, Gudzsarát és még néhány – a radikálisoknak a legkedveltebb eszköze lett hamisan vádaskodni a keresztény közösségek vezetői ellen, így a rendőrség általában készségesen elnéz a másik irányba, mikor a keresztények bántalmazására kerül sor.
A hindu országban, ahol a vallási kisebbségeknek szava alig lehet, hacsak előbb-utóbb – talán a következő Teréz anya közbenjárására – nem szabályozzák törvényileg, senki nem fogja képviselni a hamisan megvádolt keresztények ügyét.
Varga Gergő Zoltán
Forrás: ICC
Kép: Jai Ram Thakur – Hindustantimes