Eldördült a rajtpisztoly – hivatalosan is megkezdődött az önkormányzati kampány

A hivatalos kampányidőszak kezdetére vonatkozó szabályozást az idő túlhaladta, ma már gyakorlatilag szinte folyamatos, választástól választásig tartó versengés folyik, több párt már jóval korábban bejelentette részvételét, bemutatta jelöltjét. A Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria következetes gyakorlata szerint csak a hivatalos kampányidőszakban végzett politikai tevékenység számít kampányolásnak, ezekkel kapcsolatban lehet a választási szervekhez fordulni.

A kampányidőszakon kívüli szórólapozás, plakátolás, a választók közvetlen megkeresése nem tekinthető kampánytevékenységnek.

A választási kampány végéig a pártok engedély nélkül készíthetnek plakátot (választási falragaszt, szórólapot, vetített képet, emblémát) mérettől és hordozóanyagtól függetlenül, de ezeken is fel kell tüntetni impresszumszerűen a kiadó adatait, így a kiadó nevét, székhelyét és a kiadás felelősének nevét is.

A választási eljárási törvény szerint kampányidőszakban korlátozás nélkül lehet plakátokat elhelyezni. A jogszabály azonban előírja, hogy plakátot elhelyezni magántulajdonú ingatlanon, építményen, oszlopon kizárólag a tulajdonos vagy a bérlő, állami vagy önkormányzati tulajdonún pedig csak a vagyonkezelői jog gyakorlójának előzetes, írásbeli hozzájárulásával lehet.

Tilos plakátolni védett műemléken, építészeti örökségen, védett természeti területen, valamint állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül. A jogszabály tavaly év végi módosulása következtében már nem lehet például villanyoszlopokon a tulajdonos engedélye nélkül plakátot elhelyezni, tiltott az útra, járdára felfújt hirdetés is.

A választási kampányt szolgáló önálló hirdetőberendezés, valamint az óriásplakátok kihelyezésére a közterület-használatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni. A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy ne fedje más jelölt vagy párt plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. A plakátot annak kell eltávolítania a választást követő 30 napon belül, aki elhelyezte.

A kampány ideje alatt tehetnek közzé a jelölőszervezeteknek politikai hirdetést és reklámot. A kampányban kizárólag az a csaknem 286 (176 nyomtatott és 110 elektronikus) sajtótermék közölhet politikai hirdetést, amely jelezte ezen szándékát az Állami Számvevőszéknek, és a számvevőszék nyilvántartásba is vette a hirdetési árjegyzékét. A politikai hirdetésnek azonnal felismerhetőnek és más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie, fel kell tüntetni rajta a megrendelő nevét és lakóhelyét, illetve székhelyét.

A politikai reklámot – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése –televízióban, rádióban lehet közzétenni. Ezért a médiaszolgáltató (televízió, rádió) nem kérhet ellenszolgáltatást.

A műsorszolgáltatók a jelölőszervezetek politikai reklámjait azonos feltételek mellett tehetik közzé, ahhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos. A szavazás napján politikai reklámot nem lehet közzétenni.

A kampányidőszakban választási gyűléseket is lehet tartani, ezek a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartoznak. Aki közterületen nyilvános gyűlést szervez, azt a megtartása előtt legfeljebb három hónappal, a meghirdetése előtt legalább 48 órával köteles bejelenteni az illetékes rendőrkapitányságnak. A szavazás napján nem lehet választási gyűlést tartani.

Az önkormányzati választáson induló jelöltek és jelölőszervezetek nem részesülnek állami kampánytámogatásban, és nincs is limitálva a kampányra fordítható összeg.

Megkezdődött az aláírásgyűjtés

Augusztus 24-től kaphatják meg a választási irodáktól a jelöltek és jelölőszervezetek az ajánlóíveket, ezzel elkezdődik a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának aláírásgyűjtése.

A valamivel több mint nyolcmillió választópolgárnak legkésőbb augusztus 23-ig kellett megkapnia a választásról szóló értesítőt. Jelölteket a választópolgárok ajánlóíveken ajánlhatnak.   

A képviselőjelöltséghez, polgármester-jelöltséghez szükséges ajánlások számát a jegyzők állapították meg augusztus 8-án a névjegyzékben szereplők száma alapján, a megyei jegyzők pedig a megyei lista állításához szükséges ajánlások számát határozták meg. A nemzetiségi választáson induláshoz szükséges ajánlások számát a Nemzeti Választási Bizottság állapította meg a választások kitűzésekor, nemzetiségek és települések szerint bontásban.   

Forrás: Nézőpont Intézet

A jelöltek az ajánlásokat ajánlóíveken gyűjthetik, ezeket a képviselő- és polgármesterjelölteknek a helyi választási irodától, a megyei listát állítani szándékozó jelölőszervezeteknek a területi választási irodától, a főpolgármester-jelölteknek a Fővárosi Választási Irodától, az országos nemzetiségi önkormányzati választáson indulni szándékozó jelölőszervezeteknek a Nemzeti Választási Irodától kell igényelniük.   

Az igényléseket már leadhatták korábban is a pártok és jelöltként indulók, de a választási irodák legkorábban augusztus 24-én adhatják át az ajánlóíveket: ezeken szerepel az ajánlóív sorszáma, a jelöltként indulni szándékozó választópolgár neve, a jelölőszervezet megnevezése (vagy a független jelölés ténye). A választási iroda nyilvántartja, hogy egy-egy jelölőszervezetnek, illetve jelöltnek hány ajánlóívet adott át.   

Az ajánlóíven fel kell tüntetni annak a nevét, személyi azonosítóját és aláírását is, aki az ajánlásokat gyűjti.   

Egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat, de egy jelöltet csak egy ajánlással támogathat. Az ajánlás nem vonható vissza. Az ajánlás csak akkor érvényes, ha az ajánló választópolgár feltüntette a nevét, személyi azonosítóját, lakcímét. A választópolgár adatait más is rávezetheti az ajánlóívre, de azt mindenképpen a választópolgárnak kell aláírnia.   

Az ajánlásokról tilos másolatot készíteni, és tilos az adatokat adatbázis építésére felhasználni.

A képviselő- és polgármester-jelölteknek szeptember 9-én 16 óráig kell összegyűjteniük az induláshoz szükséges érvényes ajánlásokat. eddig az időpontig kell bejelenteni – és az ajánlóíveket leadni – – a helyi választási bizottságnál, ha valaki indulni kíván a választáson. A megyei listát állító jelölőszervezetek szeptember 10-ig gyűjthetik az ajánlásokat.   

A jelöltajánlás a választópolgár szabad elhatározásán alapul, arra senki nem kötelezhető. A választási eljárási törvény kifejezetten tiltja, hogy bárki az ajánlásért cserébe bármilyen előnyt – például pénzt vagy ajándékot – ígérjen, illetve adjon, ez bűncselekménynek minősül. A jelölőszervezetek azonban a saját ajánlásgyűjtő aktivistáiknak adhatnak díjazást.

Ajánlásokat a választópolgárok zaklatása nélkül bárhol lehet gyűjteni. A törvény azonban tiltja az ajánlás gyűjtését az ajánló és a gyűjtő munkahelyén munkaidőben vagy munkavégzése közben, a Magyar Honvédségnél és a központi államigazgatási szerveknél szolgálati viszonyban lévőtől a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben.

Tilos ajánlást gyűjteni közösségi közlekedési eszközön, állami, helyi és nemzetiségi önkormányzat hivatali helyiségeiben, felsőoktatási és köznevelési intézményben, valamint egészségügyi szolgáltató helyiségeiben, illetve a tulajdonos előzetes, írásbeli hozzájárulásának hiányában közforgalom számára nyitva álló magánterületen (például áruházi parkolóban).   

Ajánlóív nem maradhat a jelöltként indulni szándékozónál, illetve a jelölőszervezetnél, mivel az összes ajánlóívet kötelesek átadni a választási irodának a jelölt (illetve lista-) bejelentésére nyitva álló határidőig. Aki elmulasztja leadni az összes ajánlóívet, megbírságolják. A bírságot a választási bizottság szabja ki hivatalból, ennek összege minden be nem nyújtott ajánlóív után ezer forint. Nem szabható ki bírság a határidő elteltét követő napon benyújtott, ajánlást nem tartalmazó ajánlóív után.

Forrás: MTI