Orbán: jó döntés volt Ursula von der Leyen támogatása
Az Európai Bizottság új elnökével kapcsolatban a kormányfő úgy fogalmazott:
„jó döntést hoztunk, eddig”.
Orbán Viktor Ursula von der Leyent olyan politikusként jellemezte, „akinek a jövőről való gondolatai között ugyanazok a kérdések lebegnek, mint a mi fejünkben”. Ezek közé sorolta a gyermekek, a családok jövőjét és a biztonságot, de közös szándéknak nevezte egy közös európai haderő, hadiipar kifejlesztését is.
Ursula von der Leyen érzékenyen közelít az olyan kényes kérdésekhez is, mint a migráció, e tekintetben is képes a közép-európaiak fejével gondolkodni – tette hozzá Orbán Viktor.
„Hogy ezután mi történik, majd meglátjuk”,
de az ésszerű megoldások elérésére ma nagyobb az esély, mint korábban vagy bármely más jelölt esetén lett volna – mondta.
Orbán Viktor eredményesnek értékelte a csütörtöki beszélgetést. Az új bizottsági elnökről kijelentette azt is:
szenvedélyes meggyőződése, hogy az Európai Uniónak fenn kell maradnia, ezért „ösztönszerűen” utasít el minden olyan ügyet, amely távolítja egymástól a tagállamokat.
Orbán Viktor ezt magyar érdeknek is nevezte, hiszen „mi is azt szeretnénk, ha úgy tudnánk összehozni az Európai Unió különböző országait, hogy közben minden ország az maradhasson, ami, hogy Magyarország magyar ország maradhasson”.
A kormányfő ezért a nehéz kérdésekben, például
a klíma-, az energia-, a gazdaságpolitika vagy a migráció kérdésében is pragmatikus megközelítésre számít.
Utóbbival kapcsolatban Orbán Viktor azt várja:
a viták értelmesebbek lesznek a jövőben.
Az új bizottsági elnök ugyanis érti a nyugat- és közép-európaiak gondolkodása közti különbséget, azt, hogy míg a nyugat-európaiak a migránsok integrálásának kérdésével foglalkoznak, addig a magyarok és Közép-Európa azzal, hogy nem kíván multikulturális társadalmat létrehozni – tette hozzá.
Ursula von der Leyen ugyanakkor azt gondolja: nem ezt a vitát kell lefolytatni – ismertette Orbán Viktor.
Azokról az ügyekről kell tárgyalni, amelyekben pozitív végkifejlet várható, például a határvédelem fontosságáról.
Ilyen ügy az is, hogy a migránsokkal kapcsolatos eljárásokat még akkor kell lefolytatni, amikor a kérelmező még az unió területén kívül van – sorolta. 
A találkozón abban is egyetértés volt, hogy
a migránsokat nem lehet szabadjára engedni a kontinensen a vizsgálati idő alatt, hanem olyan emberséges megoldást kell találni számukra, amely a polgároknak is biztonságot nyújt
– mondta. Ugyancsak nem volt vita arról, hogy aki nem szabályosan érkezett az unióba, azt haza kell küldeni.
A kormányfő a klímacélokról szóló vitákról azt mondta: közös alap, hogy a jövőért közös a felelősségünk, de szerinte míg a gazdag országok tehetnek súlyos kijelentéseket ez ügyben, egy Magyarország méretű ország olyan vállalást tehet, amelyet be is tud tartani.
Kijelentette: Magyarország a vállalásának megfelelően azt el fogja érni, hogy 2030-ra az energia 90 százalékát szén-dioxid-mentes forrásból nyerje, hiszen ennek terve, forrása rendelkezésre áll.
Az ország azonban „nyomás alatt van”, hogy kimondja: 2050-re eléri, hogy egyáltalán ne legyen szén-dioxid-kibocsátása – fűzte hozzá.
„Én készen állok arra, hogy egyszer ezt kimondjuk, de hogy most kimondjuk, arra semmilyen lehetőséget nem látok”
– jelentette ki. Ezt azzal indokolta: cél van, de tervnek nyoma sincs, így csak felelőtlenül lehetne beszélni erről.
Hozzátette ugyanakkor: a kérdésen dolgozni kell. Új, drága technológiára van szükség, amit legalább részben az uniónak kellene finanszíroznia.
A magyar uniós biztosjelölt személye „szőrmentén” került szóba a tárgyaláson
– fogalmazott.
Elmondta ugyanakkor: Magyarországon a Fidesz-KDNP listáját azért vezette Trócsányi László, mert azt mondták az embereknek, ha a listára szavaznak, ő lesz Magyarország biztosa.
MTI
