A korallfehéredés a globális felmelegedés egyik indikátora

A tengerparti ökoszisztémák nagyjából 45 százaléka súlyos, néhány esetben visszafordíthatatlan károkat szenvedett a klímaváltozás miatt 2011 és 2017 között Ausztráliában – derült ki egy tanulmányból, amely szerint a szélsőséges éghajlati jelenségek felerősítették a klímaváltozás hatásait az érintett időszakban.

Az ausztrál kormány tudományos ügynökségének (CSIRO) tanulmánya szerint Ausztrália északi részének jelentős hányadát korallfehéredés sújtotta a különböző régiókra kiterjedő 2011-es, 2013-as, 2016-os és 2017-es tengeri hőhullámok miatt, míg a tengeri füvekre a keleti és a nyugati trópusi partokat egyaránt érintő 2011-es, szélsőséges esőzések voltak negatív hatással.

A Frontiers in Marine Science című folyóiratban publikált eredmények szerint az olyan időjárási jelenségek, mint a tengeri hőhullámok, a trópusi viharokból eredő heves esőzések, a ciklonok és a szárazság, meghatározó szerepet játszanak a korall, a tengeri hínár, a mangrovefa és a tengeri fű közösségek megváltozásában.

„Az elmúlt évtizedben több mint 8 ezer kilométernyi partszakaszt érintettek a szélsőséges éghajlati események, ez majdnem négyszer hosszabb terület, mint, amennyit a jóval ismertebb mexikói-öbölbeli olajkatasztrófa érintett”

– mutatott rá Russell Babcock, a tanulmány vezető szerzője.

A tengeri hínárok, korallok, tengeri füvek és mangrovefák alkotta tengerparti ökoszisztémák nem csupán a helyi közösségek számára jelentenek gazdasági hasznot, hanem fontos élőhelyként és tápláléklelőhelyként szolgálnak több ezer különböző tengeri teremtmény számára.

„Már most látni, hogy a nagy volumenű éghajlati események megingatják ezeket a tengeri táplálékhálózatokat és olyan változásokat idéznek elő, amelyek után évtizedekig tart a teljes regenerálódás”

– jegyezte meg Babcock, hozzátéve, hogy a változások egy része valószínűleg visszafordíthatatlan.

MTI