A migránsbűnözés tagadása nem csökkenti annak veszélyeit

A nyugati politika mára abba az irányba állt, hogy a politikai aktorok a társadalom reakcióira fittyet hányva, saját politikai céljaiknak megfelelően igyekeznek a kívánt folyamatokat előtérbe helyezni. Ennek részét képezi a nemkívánatos történések és tendenciák eltitkolása, holott a politika feladata alapvetően a társadalom képviselete és érdekeik reprezentálása lenne.

A migráció támogatásával és a bevándorlók Európába való szervezett telepítése azzal járt, hogy ugrásszerűen megnőtt a bűncselekmények száma, melyet a nyugati média erősen próbál eltitkolni. Az egyes bűncselekményeket általában vagy a lényegi információkat elhallgatva közlik, vagy egyszerűen tagadják a migránsok által elkövetett bűncselekményeket, de az is előfordul, hogy csak hónapokkal a megtörténtük után kerülnek napvilágra (gondoljunk csak a migránsok által Kölnben, 2015 szilveszterén elkövetett szexuális támadásokra).

Míg a társadalmak testközelből érzékelik ezeket a problémákat és a bevándorlók általi atrocitások valóságát, a politika nem hajlandó tudomást venni erről, habár a jobb- és szélsőjobboldali erők megerősödése és társadalmi támogatottsága egyértelműen jelzi: komoly veszélyekkel jár az integrálódni képtelen migránsok betelepülése és abszurd mértékben történő kiszolgálása.

A témában Georg Spöttle-t, a Nézőpont Intézet elemzőjét kérdeztük, aki elmondta, részben a politikai korrektség az, ami kötelezi az újságírókat és a politikusokat arra, hogy ne nevezzék meg a bűncselekmények elkövetőit. Nagyon ritka az, ha esetleg hozzáteszik, hogy „migrációs hátterű”, de általában, például amikor most a németországi strandokon tömeges szexuális zaklatások és tömegverekedések voltak, csupán fiatal férfiak csoportjáról beszéltek.

Amikor Mannheimben migrációs hátterű 12 és 14 év közötti gyermekek megerőszakoltak egy felnőtt nőt, akkor is csak bűnöző gyerekekről beszéltek, tehát nem akarták megemlíteni azt a szót, hogy migráns.

Az elemző szerint ez annak a propagandának a része, hogy Angela Merkelék 2015 óta igyekeznek nagyon magas podesztra állítani a migránsokat, azt állítva, hogy mind diplomások, intelligens emberek, hogy gazdagítani fogják a német társadalmat, és hogy majd mind munkába állnak.

Egyenesen ajándékembereknek nevezték őket, azt állítják róluk, hogy többet érnek az aranynál is, és ez a nimbusz azonnal lehullana, ha nyilvánosságra hoznák a bűnügyi statisztikákat,

vagyis, hogy például 750 000 bűncselekményt követtek el a migránsok 2018-ban, 2750 nőt erőszakoltak meg, 1100 gyermeket molesztáltak szexuálisan sportlétesítményekben, strandokon vagy akár az utcán is, 283 gyilkosságot követtek el. Ezek a számok mind magukért beszélnek, a statisztikákat pedig igyekeznek eltitkolni, azonban, mivel nyilvánosak, a Bundeskriminalamt-ről, a szövetségi hivatal weboldaláról letölthetők.

A szörnyű adatok mellett nem feledkezhetünk meg arról, hogy az emberek nap mint nap tapasztalják a rengeteg migráns befogadásának hátulütőit. Georg Spöttle szerint az emberek tapasztalják, hogy mi történik és egyúttal azt az önfeladást is amire rákényszerítik őket, elhitetve velük, hogy a migránsok remek emberek, így mindent meg kell adni nekik. Például az iskolákban és óvodákban beszüntetik a sertéshúsból készült ételek fogyasztását, nehogy a muszlimok ebből egyenek, tehát a teljes önfeladás és az őrült politikai korrektség megy.

A német kormány egyszerűen nem akarja beismerni, hogy milyen kardinális hibát követett el a nyitott határok politikájával, hogy itt szó sincs menedékkérő családokról – legalábbis csak nagyon-nagyon kis részben –, hogy a többségükben fiatal férfiak, akik jönnek, azok gazdasági menekültek és mind azért érkeznek, mert tudják, nagyon sok pénzt kapnak, miután kimondják a bűvös szót: politikai menedékjog.

Georg Spöttle szerint a megoldást az jelentené, ha belátnák, hogy ezek az emberek soha nem fognak munkába állni, hanem főként bűncselekményeket követnek el, és fölveszik a segélyt. Ezzel azonban a kormányok beismernék a saját hibájukat, a saját tehetetlenségüket ebben a dologban, hiszen aki már beérkezett, azt még csak ki sem lehet toloncolni.

Az elemző még egy fontos problémára felhívta a figyelmet: sokan egy időre megelégszenek a segéllyel, majd rájönnek, hogy a 470 és 700 euró közötti összeg nem túl sok mindenre elég egy hónapban, és hogy mint analfabéta, a nyelvet nem beszélőkként semmi esélyük nincs arra, hogy tisztességes munkahelyet találjanak.

Ilyenkor történik az, hogy nagy maffiaszervezetek, például a libanoni drogmaffia beszippantja ezeket az embereket, és miután rájönnek, hogy mondjuk dílerként a parkokban, koncerteken, itt-ott drogot terjesztve megkereshetnek akár napi 200 eurót is,

akkor nem is éri meg nekik például pincérkedni, vagy bármilyen hasonló munkát végezni, hisz annak a sokszorosát megkeresik a bűncselekmények által.

Georg Spöttle sok évtizedes rendőri tapasztalattal a háta mögött már a ’80-as évek óta ezt a tendenciát látja, vagyis, hogy kiugróan magas a migránsok által elkövetett bűncselekmények száma.

Sokan a magyar kormány migrációval kapcsolatos politikáját gyűlöletpolitikának vagy felesleges riogatásnak bélyegzik, azonban a magyar kormány mozog egyedül a realitás talaján, és mérte fel a migrációt annak valós súlyával és következményeivel együtt. Georg Spöttle elmondta,

Németország 2015 óta több mint 100 milliárd eurót költött a migránsokra – őrült összegekről beszélünk –, ezt elvonják a német családoktól, és olyan embereknek adják, akik soha nem fognak dolgozni.

A magyar kormány ezzel szemben úgy látta, hogy ez egy rossz és nem követendő példa, s eldöntötte, hogy minden egyes menedékkérelmet megvizsgál. Tehát nem elég, ha valaki áttör a határon, és azt mondja, hogy ő menedékjogot kér. Akinél látja a magyar kormány, illetve a szakhatóságok, hogy csak megélhetési menedékkérő vagy gazdasági menekült, aki ki akarja használni az Európai Unió szociális hálóját, azt értelemszerűen már be sem engedjük.

Látjuk azt a néhány száz embert, aki becsületesen bekopog a tranzitzónákon, és hitelt érdemlően előadja, hogy miért és milyen okokból menekült, (ilyenek például a menekülő keresztények a közel-keletről). Ezeknek az embereknek értelemszerűen oltalmat adunk,

de nem vagyunk hajlandóak több millió afrikai és közel-keleti migránsnak az életvitelét finanszírozni a semmittevésért, és ezeket a pénzeket elvonni a magyar családoktól, mert ezt nagyon helyesen inkább a magyarokra fordítjuk.

Ilyen a CSOK kibővítése, az autóvásárlási kedvezmények, a nagyszülői GYES, tehát szociális juttatások formájában a magyar családokhoz juttatjuk, akik adót fizetnek, akik dolgoznak, ahol a gyerekek iskolába járnak, és nem olyan embereknek adjuk, akik csak a bűnügyi statisztikánkat növelnék, de semmit hozzá nem tennének Magyarország értékeihez.

Jó lenne, ha a nyugati politika is észrevenné, elrugaszkodott illúziókat kergetnek a több millió migráns sikeres integrációját illetően. A kérdés már csak az, hány százezer bűncselekménynek, milyen gazdasági következményeknek és hány kultúra és nemzet tönkretételének kell bekövetkeznie addig, amíg erre rájönnek. 

Képek forrása: unsplash.com