80 ezer forint az átlagos albérlet
A Központi Statisztikai Hivatal felmérésének elsődleges célja a lakbérek feltérképezése volt, de az is kiderült, kik a leggyakoribb bérlők, és vajon miért döntenek sokan az albérletek mellett.
A piaci bérlakások kétharmada a fővárosban és a megyeszékhelyeken van, Budapesten nagyrészt városi bérházakban, míg vidéken inkább lakótelepi épületekben érhetők el.
Az átlagos méretű bérlakás 56 négyzetméteres, legtöbbször kétszobás, de Budapesten a kiadott egyszobás lakások aránya meghaladja az országos átlagot. Sajnos ezeknek a lakásoknak a minősége általában bőven hagy kívánnivalót maga után, ugyanakkor a kirívóan alacsony színvonal főként a kisebb településeken jellemző.
Budapesten a bérlakások mindössze kétharmada összkomfortos, szemben az összkomfortos lakásoknak a fővárosra jellemző, átlagosan háromnegyedet elérő arányával. A falvakban minden ötödik bérlakás félkomfortos vagy komfort nélküli. Ugyanitt a bérlakások 12 százalékában nincs fürdőszoba.
Legtöbb esetben a családjukkal vagy partnerükkel élnek együtt az emberek, de nem ritka, hogy barátok vagy munkatársak bérelnek közösen lakást vagy házat. Budapesten a diákok körében is nagyon népszerű, hogy a kollégium helyett inkább albérletben többen összeköltöznek. 
A kutatás eredménye szerint nagyrészt a munkavállalás miatt döntenek az emberek a lakásbérlés mellett, de sajnos gyakran a motivációt magánéleti válság, szakítás adja. Ugyanakkor a felmérés kérdésére adott válaszokban a házasságkötés miatti lakásbérlés is gyakran szerepelt.
Az önállósodó fiatalokat sok esetben a továbbtanulás szólítja el otthonról.
A devizahitelesek egy része lakása elvesztése után bérleménybe kényszerül. A bérleti viszony alapja gyakran valamifajta személyes szívesség, s ez óvhatatlanul bizonytalanná teszi a lakhatást.
Egészen más típust képviseltek azok a bérlők, akik végleges otthonuk felépítése idejére költöztek albérletbe, illetve azok, akik számára a lakásbérlés választott életforma, a függetlenséget, a nagyobb munkapiaci mobilitást biztosítja.
A bérelt lakások negyedében él 19 év alatti gyermek. Ez az arány a kisebb településeken eléri az egyharmadot, míg a nagyobb városokban alacsonyabb. Ez azzal is összefügghet, hogy a kisebb településeken a szociális lakásellátás önkormányzati lakások hiányában lényegében elérhetetlen. Minden tizedik bérelt lakásban külföldi állampolgárok laknak. Budapesten ez az arány eléri a 20 százalékot, a megyeszékhelyeken 6 százalékra tehető, a kisebb településeken ennél is alacsonyabb.
Az érdeklődők általában ismerősökön, rokonokon keresztül kerülnek kapcsolatba a lakástulajdonosokkal, de hirdetések útján is sok lakás talál bérlőre.
Évekkel ezelőtt még újságokban, hirdetőoszlopokra kifüggesztett cédulákon kerestek kiadó lakást, napjainkra már mindez elsősorban az online térben történik.
A lakáskiadás és bérlés mintegy tíz százaléka a szürke zónában zajlik, ez azt jelenti, hogy minden tizedik bérlőnek nincs semmilyen szerződése. 
A felmérés elsődleges célja a lakbérek vizsgálata volt, amely alapján a szakemberek arra jutottak, hogy 80 ezer forint egy átlagos lakás bérleti díja. A megkérdezettek 11 százaléka fizet kevesebbet a piaci lakbérnél, ilyenkor általában rokonok vagy közeli ismerősök a tulajdonosok. A fővárosban a lakásbérlés másfélszer többe kerül, mint vidéken. Természetesen Budapesten belül is jelentős árbéli eltérések vannak, a legdrágább lakások a budai hegyvidéki kerületekben találhatók, ahol 146 ezer forint az átlagos havi lakbér. Ennek oka a magas négyzetméterárakban és az itt jellemző, az átlagot meghaladó lakásméretekben keresendő.
A kérdezettek 89 százalékánál a lakbér nem fedezett semmilyen lakásfenntartási költséget. Ha mégis, akkor leggyakrabban a közös költséget, továbbá a víz- és csatornadíjat tartalmazta. A fűtési költség az esetek 4 százalékában, további tételek, pl. a melegvíz-díja, ennél is ritkábban voltak benne a lakbérben. Az összes válaszadó 79 százaléka fizetett tisztán piaci lakbért, ami nem tartalmazott sem rezsit, sem pedig kedvezményt.
Érdekes, hogy az ingatlanportálokon keresztül létrejött bérletek havi díja 106 ezer forint volt, jóval magasabb, mint azokban az esetekben, amikor ismerős a bérbeadó. Ugyan a piaci árak egyre emelkednek, de a lakáspiaci információk szerint a már létrejött megállapodásoknál általában nem követik a piaci trendeket.
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal
