Egy ország súlya az oktatási rendszerén is múlik
Horváth Zita A magyar felsőoktatás nemzetköziesedésének irányai és törekvései címmel tartott előadást a Tempus Közalapítvány szervezte II. Felsőoktatási műhelykonferencián.
Kiemelte annak a jelentőségét, hogy művelt, nyelveket beszélő szakemberek vezessék az országot, az intézményeket. Abban, hogy így legyen, fontos szerep jut a nemzetköziesítésnek – tette hozzá.
A helyettes államtitkár úgy vélekedett: a Tempus Közalapítvány sokat tesz azért, hogy hatékonyabb lehessen a nemzetköziesítés.
Ennek része, hogy a magyaroknak lehetőségük legyen külföldön kutatni, de ugyanilyen fontos vendégoktatókat fogadni, hogy az ő eltérő normarendszerük ismertté váljon Magyarországon – hangoztatta Horváth Zita.
Megemlítette az Erasmus+, a Campus Mundi, valamint a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramot is.
Szavai szerint a Stipendium Hungaricum nagyban hozzájárul ahhoz, hogy sok külföldi tanul Magyarországon: mintegy 32 ezer a számuk, a határon túli magyarokat leszámítva 27-28 ezer. A helyettes államtitkár külön kiemelte, hogy csak a négy magyar orvosi képzésen 10 ezer külföldi tanul.
Míg 2013-ban még ezernél kevesebben vettek részt a Stipendium Hungaricum programban, ma már csaknem 7500-an részesülnek az ösztöndíjban – közölte Horváth Zita.
A helyettes államtitkár úgy vélekedett: az idegen nyelvek tanulásának további ösztönzése mellett fontos a hallgatók önbizalmának a növelése is, hogy merjék használni az elsajátított tudást.
Tordai Péter, a Tempus Közalapítvány igazgatója arról beszélt, hogy csaknem fél évtizede kiemelt szakpolitikai cél a felsőoktatás nemzetköziesítése. Az elért eredmények komolyak, minden eddiginél több külföldi tanul Magyarországon – közölte.
A külképviseletek fontos segítséget nyújtanak a magyar felsőoktatás nemzetközi népszerűsítésében, egyfajta hídként működnek – hangoztatta Tordai Péter.
MTI
