Drónhelikoptert küld 2026-ban a NASA a Titánra
A 2030-as években megvalósuló küldetés során a rotocraft több tucat ígéretes helyet fog felkutatni a Titánon, hogy az élethez szükséges kémiai lehetőségeket vizsgálja. A Titánon ugyanis olyan kémiai folyamatok játszódhatnak, melyek a korai Földön a biológiai folyamatokat elindították – számol be a BBC.
A nyolc rotoros drón 2026-ban indul el a Szaturnusz holdjára, és 2034-ben érkezik majd vissza. A Titán vastag légkörét kihasználva a drónhelikopter számos, a vizsgálat szempontjából érdekes helyhez odarepül majd.
A Szitakötő nevű drón így tehát a NASA New Frontiers programjának középtávú bolygótudományi küldetésének főszereplője lesz. A Titán tanulmányozása egy olyan misszióval versengett a program keretében, mely egy üstökösből hozott volna mintát a Földre.
A Titánon ugyanúgy van szél, folyók, tengerek és tavak, mint a Földön, azonban mindez egy csavarral. A hatalmas holdnak ugyanis (méretében második a Jupiter holdja, a Ganymede után) saját szezonális ciklusa van, ahol a szél és az eső formálta a felszínt, ezáltal folyami csatornákat, tengereket, dűnéket és partvonalakat képezve.
A mínusz 179 fokos átlaghőmérséklet azt jelenti, hogy a hegyek jégből vannak, és a folyékony metán számos olyan szerepet játszik, mint amilyet a víz játszott a Földön.
A Szitakötő először a „Shangri-La” dűne mezőire száll majd le, amelyek hasonlóak a dél-afrikai Namíbiában található dűnékhez. A drón rövid repülésekkel fogja feltérképezeni a területet, és ezzel a bakugrásszerű mozgással létrehoz egy hosszabb, 8 kilométeres szakaszt, melynek során többször is megáll, hogy mintákat készítsen.
– A Titanon való repülés valójában könnyebb, mint a Földön repülni
– mondta el a misszió vezető kutatója, Elizabeth „Zibi” Turtle, a Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizikai Laboratóriumából Marylandben. – A légkör négyszer sűrűbb a felszínen, mint a Föld felszínén lévő légkör, a gravitáció pedig körülbelül egyharmada a Föld gravitációjának.
Ez a legjobb módja az utazásnak és annak, hogy nagy távolságokat tudjunk megtenni, így különböző földrajzi környezetekben méréseket tudunk végrehajtani – tette hozzá.
A drón végül majd eléri a Selk ütközési krátert, ahol bizonyíték van a múlt folyékony vízére és szerves anyagaira – az összetett szénalapú molekulákra, amelyek az élethez szükségesek.
– Ami engem a legjobban izgat ebben a küldetésben az az, hogy a Titán rendelkezik-e az élethez szükséges kulcsfontosságú összetevőkkel – mondta Dr. Lori Glaze, a NASA bolygótudományi igazgatója. – Folyékony víz és folyékony metán. Komplex szerves szénalapú molekuláink vannak. És az az energia, amiről tudjuk, hogy az élethez szükséges. Más szóval a Titánon lehetőség nyílik arra, hogy megfigyeljük azokat a folyamatokat, amelyek a korai Földön voltak jelen, az élet kialakulásának kezdetén, és esetleg további olyan feltételeket is, amelyek ma életet eredményeznek – ismertette.
Ezen folyamatok tanulmányozása mellett a Szitakötő olyan eszközöket is hordoz, amelyek képesek a hold légkörét vizsgálni, és azt a víz-ammónia óceánt, mely vélhetően a felszín alatt fekszik. A drón továbbá kémiai bizonyítékot keres arra is, hogy volt-e ott élet a múltban vagy a jelenben.
– A Szitakötő küldetésével a NASA ismét meg fogja tenni, amit senki más nem tehet – mondta az amerikai űrügynökség igazgatója, Jim Bridenstine.
– A titokzatos óceáni világ meglátogatása forradalmasíthatná azt, amit eddig a világegyetem életéről tudunk. Ez az eddigi legmodernebb küldetés, mely elképzelhetetlen lett volna még néhány évvel ezelőtt is, de most már készen állunk a Szitakötő csodálatos repülésére – tette hozzá.
