Az uniós fejleményekkel foglalkozott a kormány legutóbbi ülésén. A kormány fontosnak tartja, hogy az EU-s intézményeknek mielőbb legyenek vezetői, a tagállamok többsége úgy véli, ez lehetséges is. Ezért kerül sorra vasárnap az EU-csúcs, még az alakuló ülés előtt – számolt be a sajtótájékoztató elején Gulyás Gergely.

Fontosabb azonban az, hogy az EU-s intézmények élére alkalmas vezetők kerüljenek, mint az időtényező – fűzte hozzá A miniszter megismételte korábbi kijelentését, mely szerint olyan vezetők megválasztás a cél, akiket nem egyéni vezetői ambíciók fűtenek, hanem képesek minden tagországgal együttműködni „és korrekten viselkedni, aki még nem támadta egyik országot sem”.

A csúcsjelöltek ennek nem tesznek eleget, a csúcsjelölti rendszert sem támogatjuk és a jelölteket sem tartjuk alkalmasnak – jelentette ki. Manfred Weberről a tárcavezető elmondta: az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltje megszavazta a Sargentini-jelentést és sértő kijelentéseket tett Magyarországról, ezért esetében a minden kormány iránt elvárható tisztelet feltétele nem áll fenn.

Van közös álláspont

A miniszter közölte: a lehetséges intézményi vezetőkről van közös álláspontja a visegrádi országoknak, megvannak azok az emberek, akiket tudnának támogatni, az egyik ilyen Michel Barnier uniós Brexit-ügyi főtárgyaló, de vannak más elfogadható személyek is. Meg kell teremteni a politikai egyensúlyt is, ezért ha az Európai Bizottság elnöke néppárti lesz, az Európai Tanács elnöke valószínűleg nem az EPP-től érkezik majd – magyarázta.

hirdetés

Magyarországon az ellenzék és a Soros család fiatalabbik tagja részéről hallani, hogy az EU-t is bevonnák a magyar kormány elleni harcba. Soros György fia rágalmazza az országot, úgy tűnik, „szeretne édesapja nyomdokaiba lépni”, beszéde bizonyítja, hogy továbbra is a magyar kormány elleni küzdelem a cél, és ehhez használják fel a CEU ügyét – mondta a miniszter, Alex Sorosnak a CEU diplomaosztóján tett kijelentéseire utalva.

Arra a kérdésre, hogy miért nem hozta a kormány nyilvánosságra az Európa Tanács korrupcióellenes testületének (GRECO) jelentését Magyarországról, Gulyás Gergely kijelentette: néhány héten belül nyilvánosságra hozzák a dokumentumot a kormány válaszával és észrevételeivel együtt. Azzal kapcsolatban, hogy a bíróság elutasította Nikola Gruevszki volt macedón kormányfő kiadatását, a miniszter kijelentette: tiszteletben tartják a bíróság döntését. A jogszabályok egyértelműen rögzítik, mire jogosult egy menekült, Nikola Gruevszki sem élvez különleges státust – közölte.

Egy a szíriai rendezésre vonatkozó kérdésre Gulyás Gergely közölte: Magyarország minden támogatást szívesen megad a térség stabilitásához és a migráció megfékezéséhez, ezért is támogatják az ottani keresztény és nem csak keresztény közösségeket.

Új családvédelmi intézkedések lépnek hatályba

Megismételte, hogy a 2020-as büdzsét a kormány a családok költségvetésének tartja, mert minden korábbinál lényegesen nagyobb mértékű családtámogatási intézkedéseket tartalmaz.  A költségvetésnek a gazdaságvédelmi akcióterv is része – tette hozzá, jelezve ezzel kapcsolatban, hogy míg a nyugat-európai bővülés rendkívül alacsony, addig a közép-európai térség a kontinens növekedésének motorja.

A júliusban induló családvédelmi akcióterv részeként a 7-ből 5 hétfőn hatályba lép – tudatta a miniszter. Megerősítette: akinek július 1-jét követően születik gyermeke, az jogosulttá válik a támogatásra. Hétfőn hatályba lép a csok és a jelzáloghitel-elengedés bővítése, valamint a nagycsaládosok autóvásárlási támogatása, a bölcsődefejlesztési program pedig folyamatban van.

Tájékoztatott Gulyás Gergely továbbá arról, hogy a Belügyminisztérium a költségvetésben szereplő 1,5 milliárd forinton felül további 825 millió forintot kapott szúnyogirtásra.

A klímavédelem ügyében nincs nézeteltérés

Több ízben is támadás érte a kormányt a klímavédelemmel kapcsolatban, Gulyást Gergelyt a 2050-es tervek miatt, a KDNP-t pedig Schmuck Erzsébet kritizálta. Hogy állunk valójában a klímavédelemmel? – tette fel a kérdést a vasárnap.hu riportere. A miniszteri válasz szerint nincs nézeleltérés ebben az ügyben, „kár álvitákat kezdeményezni”. Mindenki érzi a veszélyhelyzetet, mindenki tisztább levegőt és élhetőbb klímát szeretne, és ennek érdekében tárgyalások folynak arról, hogy mit kellene tenni. A tárgyalások egyik eredménye rögzítette, hogy 2030-ra milyen kötelezettséget vállal a széndioxid-csökkentésben Magyarország. A vállalt 40 százalékos csökkentés tartható lesz – jelentette ki Gulyás Gergely. Ilyen mértékű széndiaoxid-csökkentés azonban atomenergia nélkül lehetetlen – szögezte le.

Mi is a horvát jelöltet támogattuk a belga jelölttel szemben – fejezte ki örömét a miniszter a vasárnap.hu kérdésére azzal kapcsolatban, hogy Marija Pejcinovic Buricot választották meg az Európa Tanács új főtitkárává. 

„Az ellenzék komolytalan és alkalmatlan”

A jövő évi költségvetés vitája bizonyította az ellenzék komolytalanságát és alkalmatlanságát – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Volt olyan ellenzéki vezérszónok, aki szinte szóról szóra a 2017-es költségvetési beszédét mondta el a parlamenti vitában, a Jobbik pedig több „szánalmas és nevetséges” módosító indítványt nyújtott be a javaslathoz – mondta Gulyás Gergely.

Varga Judit államtitkár igazságügyi miniszteri jelöltségével kapcsolatban Gulyás Gergely kérdésre megerősítette: a kormányzati szerkezet is változik, a Miniszterelnökségtől az Igazságügyi Minisztériumhoz kerülnek az európai uniós ügyek. Varga Juditot maximálisan alkalmasnak tartja a miniszteri tisztség betöltésére, mert államtitkári tevékenysége során kiválóan képviselte a magyar érdekeket Brüsszelben, kiállt a nemzetek Európája mellett.

Hozzátette, Trócsányi László leköszönő igazságügyi miniszter a kormány jelöltje a magyar uniós biztosi posztra, ám a portfóliókról beszélni idő előtti. A főpolgármester-választásról úgy fogalmazott: az összes ellenzéki főpolgármester-jelöltről bebizonyosodott, hogy alkalmatlan a főváros vezetésére.

Megjegyezte, ő is Karácsony Gergelynek (MSZP-Párbeszéd) drukkolt, mert a jelöltek közül az ő zuglói polgármesteri tevékenysége teszi a legegyértelműbbé, hogy alkalmatlan Budapest vezetésére. Kérdésre beszélt arról az ügyről is, amely Dobrev Klára DK-s EP-képviselőhöz kötődik még abból az időből, amikor a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökhelyettese volt. A miniszter közlése szerint 18 milliárd forint kárt okozott a magyar államnak az, hogy az európai uniós pályázatok kezeléséhez létrehozott monitoring- és informatikai rendszerrel összefüggésben hirdetmény nélkül kötöttek szerződéseket. Az így kifizetett pénzeket ugyanis vissza kellett fizetni – tudatta.

Wizzair: Eltűnt poggyászok, megtagadott beszállások

A Wizz Air ügyeit firtató kérdésre ismertette a légitársaság ellen idén kiszabott bírságokat. Eszerint például eltűnt poggyászok, megtagadott beszállások miatt a Wizz Air kapott már egy 20 millió és egy 3 millió forintos, valamint egy még nem jogerős 5 milliós forintos bírságot. Ezeken felül több eljárás is folyamatban van: frankfurti, londoni járatok miatt, és például azért is, mert az Azerbajdzsán-Magyarország labdarúgó-mérkőzésre indított szurkolói járatra szóló repülőjegy árát megtévesztő módon tüntették fel – közölte.

Úgy fogalmazott: az olcsó jegyárakkal a színvonaltalan szolgáltatás nem magyarázható, és a több millió forintos bírságoknál egyszerűbb és olcsóbb lenne, ha a társaság megfelelően – rövid időn belüli helyszíni kommunikációval és az utasok elszállásolásáról, utaztatásáról való megegyezéssel – kezelné azokat a helyzeteket, amikor például csak kisebb gépet tud küldeni vagy ha túltölti a járatot.

A kormány segíteni nem tud, de ösztönözni tudja a Wizz Airt – tette hozzá a miniszter. Ismét hangot adott annak a meggyőződésének, hogy jó lenne, ha lenne egy állami tulajdonú budapesti repülőtér, de egyelőre nem látják a feltételeit annak, hogy az állam ajánlatot tegyen rá.

A repülőtér jelenlegi tulajdonosa szerinte pocsék szolgáltatást nyújt.

A kórházak adósságállományával kapcsolatban közölte: a kormány célja a finanszírozás átalakítása, hogy ne jelentkezzen minden évben újra és újra ez a probléma. Idén is lesz adósságkonszolidáció, de a cél, hogy jövőre minden kórháznak olyan kapacitást állapítsanak meg, amelyből az intézmény ki tud jönni – tette hozzá. A banki adategyeztetés határidejének meghosszabbításáról kifejtette: a Fidesz-frakció kezdeményezte az októberi határidőt. Szerinte egyébként a bankok felelőssége, hogy előállt a kialakult helyzet, már két éve ismert tény volt az adategyeztetés szükségessége. Azért segítettek a határidő meghosszabbításával, hogy a bankrendszer hibájából a magyar polgárok ne kerüljenek hátrányos helyzetbe – mondta.

vasarnap.hu/MTI