Eperjes helyett bombázhatták Kassát a szovjetek
A kassai bombázás egyike volt azoknak az eseményeknek, amelyek nagy mértékben hozzájárultak Magyarország belépéséhez a II. világháborúba. Az akcióra néhány nappal azt követően került sor, hogy Hitler Németországa 1941. június 22-én megindította támadását a Szovjetunió ellen.
A Csehszlovákia felbomlása után létrehozott, gyakorlatilag bábállamként működő Szlovák Köztársaság június 25-én a németek szövetségeseként szintén hadat üzent a Szovjetuniónak. A légi tevékenység emiatt a magyar–szlovák–szovjet hármas határ mentén jelentősen megnövekedett, a hadviselő felek gépei gyakran a magyar légtér felett is áthaladtak.
Június 26-án aztán már nemcsak repülőgépek elhaladására, hanem katonai akcióra is sor került a magyar légtérben. Rahó térségében délben három, szovjet felségjelzéssel ellátott vadászgép géppuskájával több alkalommal is megsorozott egy gyorsvonatot. Ezt a támadást minden kétséget kizáróan a szovjetek követték el.
Egy órával később, 13 óra 8 perckor három bombázógép jelent meg Kassa légterében, amelyek mintegy harminc bombát dobtak le a városra. A támadás mind a magyar légierőt, mind a város polgárait teljesen váratlanul érte, a légiriadót sem tudták időben elrendelni, sokakat a nyílt utcán ért a bombázás.
Alighanem ez is hozzájárult ahhoz, hogy a támadásban harmincketten életüket vesztették és több százan megsérültek. A gépek által ledobott bombák közül kettő nem robbant fel. Ezeket a tűzszerészek szovjet gyártmányúként azonosították, így a szovjetek által végrehajtott bombázás híre terjedt el, amelyet a Rahónál történt, egyértelműen a Vörös Hadsereg által elkövetett támadás ténye is megerősített. 
A bombázás után a magyar légierő riasztotta saját vadászgépeit, amelyek azonban már nem tudták utolérni a támadást végrehajtó repülőgépeket.
Amennyiben valóban a szovjetek bombázták Kassát, úgy könnyen elképzelhető, hogy a város egy – tragikus – tévedés áldozatául esett. A szovjetek valódi célpontja ugyanis a Kassától északra, harminckét kilométerre fekvő Eperjes lehetett, amely akkoriban az említett Szlovák Köztársasághoz tartozott.
Légi távlatból nézve Kassa és Eperjes könnyen összetéveszthető volt egymással. A két város építészete, utcáinak elrendezése hasonlított, mindkettő a vasútvonal mentén feküdt és rendelkezett saját rádióállomással (ez utóbbi lehetett a szovjet légitámadás kiemelt célpontja is). Könnyen elképzelhető tehát, hogy a szovjet pilóták azt hitték, Eperjest bombázzák, miközben Kassa fölött dobták le bombáikat. 
Sokan azt feltételezték, hogy a felségjelzés nélküli gépek támadása valójában a németek műve volt (a szocializmusban e narratíva mentén magyarázták az eseményt), azonban ez a körülményeket figyelembe véve valószínűtlennek tűnik.
A német provokáció teóriája ellen szól az, hogy a négy nappal korábban, a Barbarossa-terv keretében a Szovjetunió elleni indított támadás ekkor még akadálytalanul haladt előre, így a németek joggal remélhették, hogy – Európa más országaihoz hasonlóan – a szovjeteket is rövid idő alatt térdre tudják kényszeríteni. Ebben az időben még nem is kérték, hogy Magyarország is vegyen részt a Szovjetunió elleni harcokban.
A bombázásra válaszul a magyar légierő két repülőszázada másnap reggel 7 órakor szovjet célpontok ellen hajtott végre bombatámadást, Bárdossy László miniszterelnök pedig napirend előtti felszólalásában jelentette be a hadiállapot beálltát az országgyűlésnek.
Ezzel Magyarország belépett a világháborúba.
1941 nyarán a teljes magyar haderőnek még egy kis töredéke, a Kárpát-csoport vett részt a Szovjetunió elleni hadműveletekben, és ez a haderő is elsősorban a frontvonalak mögötti ellenőrző-megszálló feladatokat látta el, egészen 1941 decemberéig, amikor hazarendelték őket.
Miután 1942 telén megakadt a német offenzíva, Németország igyekezett elérni, hogy hazánk nagyobb erőkkel járuljon hozzá a harchoz, így kerülhetett ki a frontra a 2. magyar hadsereg, amely később, 1943 januárjában a Don folyó menti harcok során szenvedett óriási veszteségeket.
(Kiemelt képünk illusztráció, a kép forrása: Wikimedia Commons)
