Milyen bortermésre számíthatunk idén?
A szakértő kiemelte, hogy a termés mennyisége és minősége rengeteg tényezőtől függ. Sokat számít például az, hogy pontosan milyen szőlőfajtáról beszélünk, milyen környezeti hatások érik a növényt, milyen növényvédelmi lépéseket tesznek a gazdák a szőlő megóvása érdekében, illetve később milyen borászati technológiák alkalmazásával történik meg a gyümölcs feldolgozása.
Elmondta továbbá, hogy az idei szőlőfürt-kezdemények még a tavalyi évben alakultak ki, akkor a megfelelő időjárási körülmények elősegítették azt, hogy az idei szőlőtermés jó alapokról indulhasson. Pozitív volt továbbá az is, hogy sem télen, sem tavasszal nem érték jelentős fagykárok az ültetvényeket.
A professzor elmondta, hogy a szőlőrügyek fakadása áprilisban történt meg, ezt követően a május az átlagtól hűvösebb időjárást és térségenként jelentős mennyiségű csapadékot hozott, de ez különösebb negatív hatást nem jelentett a mennyiségre vonatkozóan. Hangsúlyozta azt is, hogy a júniusi meleg időjárásnak köszönhetően jelenleg intenzív tempóban növekszenek a hajtások, fejlődnek a szülőfürtök, ennek fényében tehát egyelőre pozitívak az előjelek.
A szakértő azt is kiemelte, hogy a szőlő virágzása idén viszonylag hamar, június 5. és 12. közt már lezajlott, azóta már növekszenek a szőlőbogyók is, amelyekről általában elmondható, hogy nagyon szép állapotban vannak. „A termés védelmének biztosítása vonatkozásában az elkövetkező időszakban fontos lesz, hogy a gazdák miként tudják elvégezni az úgynevezett zöldmunkákat” – magyarázta Dr. Kocsis László.
Hangsúlyozta: a növényvédelem tekintetében a gazdáknak nagyon oda kell figyelniük a környezeti tényezőkre, állandóan nézniük kell az előrejelző rendszereket és megfelelően ki kell értékelniük az ott elérhető adatokat. Figyelembe kell venniük például azt, hogy mekkora a fertőzési veszély és a fertőzési nyomás, illetve hogy az ezek által jelentett veszély ellen mikor és hogyan lehet védekezni.
A professzor arról is beszámolt, hogy
a gazdák egyre inkább próbálnak környezetkímélő készítményeket használni a permetezés során, azonban ezek használata még nagyobb odafigyelést és elővigyázatosságot igényel.
Dr. Kocsis Lászlótól azt is megkérdeztük, hogy a termelt szőlő- és borfajták tekintetében tapasztalható-e változás az utóbbi években. A professzor válaszában kiemelte, hogy a piac igényeihez a gazdák leggyorsabban a borászatban tudnak alkalmazkodni. „Ha például egy vörösbort adó szőlőfajtát termel valaki, és azt látja, hogy a rozéborok iránt növekszik az igény a piacon, akkor könnyen megteheti, hogy vörösbor helyet rozét készít a termésből” – hozta fel a példát.
A borfogyasztási szokások tekintetében elmondható az is, hogy a magyar piacon az elmúlt időszakban növekedett a gyöngyözőborok iránti igény, ennek elkészítéséhez a gazdáknak szintén a borászati technológia terén kell változtatásokat eszközölniük.
Hozzátette: a szőlő tekintetében sokszor az egyes italtípusok iránti kereslet határozza meg, hogy melyik szőlőfajta terjed el. Az elmúlt években például az illatos, muskotályos borok és a szőlőpálinka iránti igény növekedése miatt az Irsai Olivér szőlőfajta kezdett el gyors ütemben terjedni.
A termelőket a piaci viszonyok mellett sokszor a gazdasági kényszer veszi rá arra, hogy új szőlő- vagy borfajtával kísérletezzenek. Az utóbbi években például a Bianca és az Aletta szőlőfajták azért tudtak elterjedni, mert a gazdáknak csökkenteniük kellett a szőlőtermesztéssel járó költségeket, és e két fajta termésvédelme jóval olcsóbban megoldható, mint más fajtáké – mutatott rá Dr. Kocsis László.
