Varga: a magyar gazdaság rendre felülmúlja az uniós várakozásokat
Többek között ezt hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter Luxembourgban az uniós pénzügyminiszterek (Ecofin) tanácskozásán pénteken a Pénzügyminisztérium MTI-hez eljuttatott közleménye szerint. A pénzügyminiszter elmondta, az Ecofin áttekintette az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásaival kapcsolatos horizontális kérdéseket.
Varga Mihály kifejtette: a magyar gazdaság teljesítménye rendre felülmúlja az uniós várakozásokat, az idén 3,7 százalékos növekedést vár Magyarországon. Ugyanakkor Magyarország jövő évi költségvetési törvényjavaslata továbbra is kiszámítható környezetet biztosít a magyar gazdaság szereplőinek, egyszázalékos hiánycél mellett egyszázalékos tartalékkal és négyszázalékos növekedéssel számol. 
A magyar gazdaság bővülése összhangban van a növekedési képességével, az elmúlt évek adatai tartós, az uniós átlag feletti fellendülést hoztak, ezért a magyar kormány legfontosabb célja, hogy a világgazdasági és euróövezeti lassulás ellenére is megvédje az elért eredményeket – tette hozzá.
Az alacsony költségvetési hiány mellett stabilan folytatódhat az adósságráta csökkenése – 2022-ben a bruttó hazai termék 60 százaléka alá kerülhet -, és a bizottság által vártnál magasabb gazdasági növekedés mellett a középtávú költségvetési cél már 2020-ban teljesülhet – mondta.
Beszámolt arról is, hogy a pénzügyminiszterek véleményt cseréltek a bizottság hosszú távú klímavédelmi stratégiájáról is, annak gazdasági és pénzügyi hatásait elemezve. A tervezet szerint az Európai Unióban a bruttó hazai termék (GDP) 2,8 százalékát, mintegy 520-575 milliárd eurót kell az energiarendszerek és a kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésére fordítani a 2031-2050 közötti időszakban.
Varga Mihály arra hívta fel a figyelmet, hogy a változtatásokat megvalósító beruházások számos területen hozhatnak növekedést, teremthetnek új munkahelyeket, de az átmenet bizonyos ágazatokban visszaesést generálhat. Ezért olyan megoldásokat kell kidolgozni, amelyek figyelembe veszik az egyes tagállamok lehetőségei közötti eltéréseket, illetve nem okoznak versenyhátrányt az európai gazdaságnak – húzta alá.
(MTI)
