Egy elszabadult adatvédelmi hajóágyú
A lap megszólaltatta Péterfalvi Attilát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökét, aki azt mondta, hogy sok más aggály is felmerült a szignók összeszedésével kapcsolatban: a pártok szerepe, az aktivistákkal kötött szerződések ügye, valamint a közjegyzőhöz kerülő ívek sorsa egyaránt további kérdéseket vet fel.
Azoknak, akik támogatni akarták Hadházy Ákos kezdeményezését, nevet, e-mail címet, telefonszámot, pontos címet és aláírást kellett megadniuk május 31-éig. A kitűzött célt, az egymillió szignót végül nem sikerült elérni, ám hatszáznyolcvanezer összegyűlt – idézte fel a cikk.
Péterfalvi Attila problémásnak nevezte, hogy az adatok külföldre kerülhettek, az adatkezelési tájékoztatóban ugyanis egy egyesült államokbeli és egy kanadai céget jelöltek meg adatfeldolgozókként.
Azt mondta, számára kérdéses a közjegyző szerepe, aki a tájékoztatás szerint hitelesíti az íveket, a közjegyző ugyanis nem tudja megállapítani, hogy az adatok stimmelnek-e, vagy hiteles-e az aláírás, erre csak a Nemzeti Választási Irodának vannak eszközei.
A NAIH vezetője adatkezelési szempontból a pártok szerepét is problémásnak látja a gyűjtésben.
Felidézték, hogy az MSZP és a Momentum Mozgalom is segített a szignók összeszedésében.
„Nem tudni, hogy a pártok milyen pozícióban, milyen jogviszony részeként segítették az aláírásgyűjtést”
– fogalmazott Péterfalvi Attila.
További problémát okoz, hogy nem ismert, mikor semmisítik meg az íveket.
A Magyar Nemzet cikke szerint a sok tisztázatlan részlet miatt felmerül a gyanú, hogy a hangzatos politikai célok mögött csupán az adatbázis-építés szándéka húzódik meg.
Az aláírásgyűjtésből akár a Momentum Mozgalom is profitálhatott, ugyanis nem tudni, hogy a pártok mihez kezdtek a maguk által összeszedett szignókkal – olvasható a lapban.
MTI
