Ferenc pápa felemelte szavát a romboló ideológiák ellen


Hirdetés

A görögkatolikus egyházat 1948-ban betiltotta a román kommunista állam. Püspökeit bebörtönözte, templomait átadta az ortodox egyháznak. A börtönben elhunyt püspökök többségét jeltelen sírba temették, nyughelyük máig ismeretlen. A görögkatolikus hívek egy része az ortodox egyházhoz, másik része Márton Áron hívására a római katolikus egyházhoz csatlakozott. Az egyház csupán 1989 után alakulhatott újra. Híveinek száma az egyházi nyilvántartás szerint megközelíti a félmilliót.   

Az erdélyi görögkatolikus egyház a román nemzeti emancipáció bölcsője volt. A balázsfalvi pápai misét azon a téren tartották, ahol 1948-ban az erdélyi románok nagygyűlésein a román nemzet elismerését, egyenjogú törvényhozási képviseletét, valamint Magyarország és Erdélyi uniójának újratárgyalását, majd Erdély közvetlen birodalmi kormányzat alatti különállását követelték.

A boldogok sorába lépett Valeriu Traian Frentiu nagyváradi püspök, Vasile Aftenie Bukarest és az Erdélyen kívüli területek püspöke, Ioan Sucu a balázsfalvi érsekség apostoli kormányzója, Tit Liviu Chinezu titokban felszentel püspök, Ioan Balan Lugosi püspök, Alexandru Rusu máramarosi püspök és Iuliu Hossu kolozsvári-szamosújvári püspök.

Ferenc pápa a balázsfalvi Szabadság mezején pontifikált miséjén, amelyen boldoggá avat hét, a kommunisták börtöneiben meghalt görögkatolikus püspököt. Fotó:MTI/EPA/ANSA/Ettore Ferrari

 

Ferenc pápa szerint, miként a kommunizmus idején az erdélyi görögkatolikus püspökök tették, úgy ma is fel kell lépni a romboló ideológiák ellen. Hangsúlyozta: ma is olyan ideológiák születnek, amelyek alattomos módon megpróbálnak érvényre jutni és megpróbálják elszakítani az embereket a leggazdagabb kulturális és vallási örökségektől.

Balázsfalva, 2019. június 2. Fotó: MTI/EPA/ANSA/Ettore Ferrari

A gyarmatosító ideológiák nem tekintik értéknek az embert, az életet, a házasságot és a családot, és a múltbelihez hasonló ateista, romboló javaslatokkal ártanak legfőképpen a fiataloknak és a gyermekeinknek, gyökértelenné tévén őket – jelentette ki.

A térség legértékesebb örökségeként említette meg az 1586-os tordai országgyűlést, amelyen Európában először hirdették meg a vallási és lelkiismereti szabadságot.

Arra bátorítalak titeket, hogy vigyétek tovább az evangélium fényét a kortársakhoz. Harcoljatok, akárcsak az újonnan avatott boldogok a megjelenő új ideológiák ellen. (.)

Legyetek a szabadság és a könyörületesség megvallói, elérvén, hogy diadalmaskodjék a testvériség és a párbeszéd a megosztottság fölött.

A vérbeli testvériség a szenvedés korszakában gyökerezik, amikor a történelem által megosztott keresztények rájöttek, hogy közelebb állnak egymáshoz, és szolidárisabbak egymással – mondta Ferenc pápa.    

Kísérjen az úton a Szűzanya oltalma és az új boldogok közvetítése – fejezte be prédikációját az egyházfő.
  
Forrás: MTI   Fotó: MTI/EPA/ANSA/Ettore Ferrari


Hirdetés

'Fel a tetejéhez' gomb