Koszovó népirtásnak nyilvánította a szerbek 1998-1999-es háborús tetteit
A 120 tagú parlament mind a 79 jelen lévő képviselője igennel szavazott a javaslatra, amely kimondja, hogy a szerbek tettei az 1998-1999-es koszovói konfliktus idején népirtásnak, háborús bűnöknek, valamint emberiség elleni bűncselekményeknek minősülnek.
A határozat szükségességét Kadri Veseli házelnök azzal indokolta, hogy
„az 1998-1999-es koszovói konfliktus után maradt legnagyobb seb az, hogy a Szerbia által Koszovóban elkövetett népirtás áldozatainak nem szolgáltattak igazságot”.
Emlékeztetett arra, hogy a kilencvenes évek végén több mint egymillió koszovói albán menekült el otthonából, több mint 13 ezren életüket vesztették, és több ezer nőt megerőszakoltak. A háború végén mintegy hatezer embert tartottak nyilván eltűntként. Kadri Veseli szerint pontosan lehet tudni, hogy kik követték el a bűncselekményeket, ahogyan azt is, kik adták ki a parancsokat. Csalódottságának adott hangot, hogy a nemzetközi közösség mindeddig nem vonta felelősségre a szerbeket azokért a tettekért, amelyeket a kilencvenes évek végén Koszovó területén követtek el.
A parlament döntését Hashim Thaci államfő és Ramush Haradinaj kormányfő is üdvözölte.
A csütörtökön elfogadott határozat szerint a népirtás emléknapjává nyilvánítanák január 15-ét. Emellett Pristina felállítana egy nemzetközi bíróságot is, amely a szerbek által Koszovóban elkövetett háborús bűnöket vizsgálná.
Belgrád a koszovói házelnök kezdeményezését propagandának nevezte, amelynek az a célja, hogy elterelje a figyelmet azokról a bűncselekményekről, amelyeket az 1998-99-es konfliktus idején a Koszovói Felszabadítási Hadsereg tagjai követtek el.
A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) már vizsgálta a koszovói háborús bűnöket. Ramush Haradinaj kormányfőt például az NT 2008-ban és 2012-ben is felmentette az ellene felhozott vádak alól, Fatmir Limaj miniszterelnök-helyettest pedig 2007-ben mentették fel a vádak alól. A Nemzetközi Törvényszék a koszovói konfliktus idején elkövetett háborús bűnök miatt hat szerbet ítélt el, Slobodan Milosevic volt szerb és jugoszláv elnök pedig az ellene folyó eljárás során halt meg a hágai törvényszék börtönében.
MTI
