Erősítené a kormány a vasút versenyhelyzetét
Hangsúlyozta, a megújuló magyar vasút hozzájárul a gazdaság, az ipar fejlődéséhez. A következő évtized nagy kihívása, hogy a vasút adottságai hogyan segítik a fenntarthatóságot. Ebben fontos, hogy a magyar vasút bekötése a nemzetközi hálózatba erőteljesebb legyen.
Tóth Péter felidézte, hogy az Európai Bizottság a 2021-2027-es időszak költségvetési javaslatában kevesebb forrást szán a közlekedésre a Kohéziós Alapból, az Európai Hálózat-finanszírozási Eszközből (CEF) és az Európai Regionális Fejlesztési Alapból egyaránt, mint az előző ciklusban. Jelezte: a javaslatról még zajlanak a tárgyalások, a felhasználás alapelvei között szerepel, hogy klímacélt kell szolgálnia, közgazdaságilag meg kell térülnie. Elmondása szerint várható az is, hogy a közösségi közlekedési eszközbeszerzést korlátozottan támogatják majd a következő uniós költségvetési időszakban, a tervek szerint az adott operatív programból 9 százalékot lehet majd erre a célra fordítani.
Az ITM helyettes államtitkára szerint a fejlesztési igény jóval meghaladja majd a várható uniós lehetőségeket, ezért jól kidolgozott projektekre lesz szükség, és a vasútnál is a közúthoz hasonlóan hazai forrást is biztosítani kell a beruházásokhoz. Kiss-Parciu Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) határ menti gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára előadásában hangsúlyozta, hogy a Visegrádi országok az európai gazdasági fejlődés motorjává váltak, ennek fenntartásához olyan infrastruktúra-fejlesztéseket kell végrehajtani, amelyek biztosítják a régiók összekötését, a határon átnyúló közlekedési kapcsolatot, csökkentik az eljutási időt a térségben. A KKM helyettes államtitkára rámutatott: a V4 gyorsvasút építése közös érdek, összeköti a fővárosokat, régiókat, megteremti a vasúti észak-déli kapcsolatot Európának ennek a térségében.
Schneller Domonkos, a Miniszterelnökség Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a fővárosi vasúti infrastruktúra alulhasznosított, a pályaudvarok állapota sem megfelelő. A főváros és agglomerációjának vasúti fejlesztését indokolja a jelentős utaslétszám, továbbá a szolgáltatási színvonal emelése, a HÉV-hálózat lemaradása az országos vasúthálózathoz képest – mondta a Miniszterelnökség helyettes államtitkára, aki a megoldandó feladatok között említette a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér és a belváros közötti kötöttpályás közlekedés megteremtését.
Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója a társaság 2030-ig készített stratégiáját mutatta be, amelyet még egyeztetnek a szaktárcával. A MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója kiemelte, a jövőképben azt képviselik, hogy kis lépésekkel folyamatosan kell haladni, így 4-5 éven belül mérhető eredményt lehet felmutatni a világosan megfogalmazott egyértelmű célok mentén. Ezek között említette a késések csökkentését, a utasok számának növelését, az állomások felújítását. A vasúti infrastruktúrát „egyenszilárdságúvá kell tenni” a szolgáltatás színvonalának emelésével – fogalmazott.
(MTI)
