Orbán Viktor: „A legfontosabb kérdés, amivel a történelem szembesít minket, a migráció”

Orbán Viktor rögtön az interjú elején megkapta az egyik legbonyolultabb kérdést. Hiszen Silvio Berlusconi és Matteo Salvini hazájukban különböző pártokban politizálnak, Orbán Viktornak látszólag pedig döntenie kellene közöttük.

„A legjobb barátom még mindig Berlusconi, nagy ember, korszakos. De Salvini szerepe most fontosabb.

Tehát utat Salvininek?

Holnap érkezik Magyarországra, egy olyan országba, ahol őt barátnak tekintik.  Nekünk az az érdekünk, hogy Salvinival jó viszonyt alakítsunk ki. Az emberek itt sorstársnak látják őt, mi ketten sorsközösségben vagyunk, mindketten támadásokat szenvedünk el. Ő az a hős, aki elsőként állította meg a tengeren keresztüli migrációt, mi a szárazföldön tettük ezt.”

A La Stampa újságírója ezt követően rátért a szakpolitikákra és megpróbálkozott a magyar ellenzék kedvenc fordulatával is. Hiszen úgy ítéli meg, hogy „nem csupán migrációs dosszié létezik.” Az újságíró szerint „a felmérések azt mutatják, hogy a választókat inkább a munkanélküliség, az egyenlőtlenségek növekedése, a lelassult gazdaság aggasztja.” Orbán Viktort azonban nem lehet kizökkenteni:

„A legfontosabb kérdés, amivel a történelem szembesít minket, a migráció.”

Hozzátéve, hogy „ezt népvándorlásnak, egy hatalmas tömeges embermozgásnak” tekinti migráció helyett. A miniszterelnök szerint a folyamat alapja a demográfia. Hiszen míg Európa egyre csak fogy, addig „a Száhelben, az arab világban és a Fekete-Afrikában” egyre csak gyarapodnak.

„Amikor terrorcselekmények történnek vagy különleges bűntények, az emberek felébrednek, és megértik, hogy a migráció témája életbevágóan fontos. Amikor viszont ilyen látványos esetek nincsenek, és jelenleg hála Istennek nincsenek, ez az aggodalom csökken az emberekben, de ez nem jelenti azt, hogy a jelenség megszűnt volna.”

Orbán Viktor úgy véli, hogy az európai szakpolitikák jelentőségét bár nem szabad alábecsülni, amíg azonban a migrációéhoz hasonló sorskérdések megválaszolása még várat magára, addig nem lehet hátradőlni. „Egy vezető felelőssége az, hogy észben tartsa a problémát, és megelőző jelleggel cselekedjen.” Orbán szerint ma kevés európai vezető képes így tenni, az olasz miniszterelnök-helyettes azonban egy közülük.  

„Ezért gondolom, hogy Salvini ma Európa legfontosabb embere.”

Feltett kérdésre Orbán Viktor azonban árnyalja a képet. Hiszen míg Róma bevándorlók újraelosztásában érdekelt, addig Budapest „a kvótaellenesség harcosa.” A látszólag összeegyeztethetetlen állásponttal kapcsolatban a magyar miniszterelnök nem adta fel eddigi következetes álláspontját, szerinte:

„Nem kell szétosztani Európában a migránsokat. Haza kell őket vinnünk, és nem a bajt kell idehozni, hanem ott helyben segítséget kell nekik adnunk.”

Utalva ezzel a Hungary Helps magyar kormányzati programra, amely keretében az arab tavasz romjain rengeteg keresztény felekezetnek segít Magyarország az újra kezdésben. Orbán Viktor ebben hisz nem Dublini megállapodásban. Szerinte az „Halott. Egy jogszabály, amit senki sem tart be, nem létezik.” E helyett egy igen világos, támogatható Európa képet festett fel alternatíva gyanánt – és a Dublin megállapodás helyett.

„Nincs közös európai megoldás. Ezzel hitegettük magunkat évekig, és közben a helyzet egyre rosszabb lett. Tehát Brüsszelnek, a Bizottságnak és az Európai Parlamentnek ebből ki kell vonulnia, lehetővé téve, hogy a tagállamok foglalkozzanak a kérdéssel.

Hogyan?

Létrehozva egy, az Ecofinhez hasonló testületet, a schengeni országok belügyminisztereinek kell együttműködniük abban, hogy kormányközi megoldásokat találjanak.”

Az újságíró ezt követően rátért a V4 és Európa jövőjére. Amellyel kapcsolatban Orbán elmondta, hogy az EU egyensúlya a britek kiválásával felborul. Ezt a diszharmóniát pedig csak a V4 országok, Közép-Európa tudja majd megszüntetni. A britek után keletkezett rést be kell tömni, hogy az EU, mint olyan ne boruljon, ne oszoljon fel. Ez közös Európai érdek kell legyen.

„Németország túl sok előnyt gyűjtött be az eurózónából anélkül, hogy ezeket megosztotta volna a partnereivel. És végül Közép-Európa országainak a fejlődése a vártnál gyorsabb, (…) Ezeknek az új egyensúlyoknak új belső kapcsolatokat kell eredményezniük, vagyis Közép-Európának nagyobb befolyással kell rendelkeznie, Németországnak pedig le kell mondania arról az elképzelésről, hogy minden döntés a francia–német tengely mentén jöjjön létre.

Többsebességes Európáról beszél?

Nem, én három Európáról beszélek, három különböző dimenzióról. Ma három Európánk van, de úgy teszünk, mintha csak egy lenne. (…) Az első a pénz Európája, az eurózóna, aztán ott van a biztonság Európája, vagyis a schengeni térség országai, a harmadik a közös piac Európája. ”

Sokat foglalkoztatja a nyugati közvéleményt, hogy mi is az az illiberális demokrácia? Ezt a labdát a La Stampa sem tudta a levegőben hagyni. Orbán Viktor azonban (talán) egyszer és mindörökre megválaszolta mit is ért illiberális demokrácia alatt:

„A kereszténységre alapozott demokrácia, amit illiberálisnak hívunk, nem szükségszerűen jelenti azt, hogy antiliberális, ez fontos megkülönböztetés. Mára a liberális demokraták a szabadság ellenségei lettek. Mivel én a szabadság pártján állok, ezért illiberálisnak kell lennem.”

Forrás: La Stampa