Találkozások Emmausz után – Jézus a képzőművészetben 1.
Kétségtelenül Jézus volt az emberi történelem legnagyobb hatású személyisége, hiszen két évezrede az „úton levők” még mindig róla beszélgetnek, nem múlik el egyetlen megült húsvét után sem az afeletti öröm, hogy Emmausz felé újra találkozhattak a Megfeszítettel.
Az úton fel nem ismert vándor annak ellenére, hogy soha egy sort sem írt le, soha senkinek sem mondta tollba a tanításait, nem vett igénybe semmiféle médiumot, később mégis milliárdnyi ember életének központi szereplőjévé vált, mércéje, igazodási pontja lett az emberi történelemnek, s mindehhez elég volt csak néhány barátjának, tisztelőjének elbeszéléseiből ránk maradt üzenete…
Semmilyen korabeli ábrázolás nem maradt fent róla, történelmi létezéséről is csak néhány papirusz- és pergamen töredék tanúskodik csupán. Hiteles ábrázolás híján nem tudjuk, hogy milyen volt az a szempár, amely Mátéra szegeződött, amikor azt mondta neki: jöjj, kövess engem… A mindent rögzíteni képes digitális kütyük kora előtt egyetlen közös szelfi sem készült vele, így tehát utólag már csak elképzelni tudjuk, miképpen világította meg a Hold a köntösét, amikor magában fent töltötte éjszakáit a hegy tetején… Még egy szénceruza-skiccet sem készített senki arról a tekintetről, amelyik a sarkon forduló gazdag ifjút követte a távozásakor…
Hírnevét nem a birodalomépítők rafinált akarnokságával vívta ki, és bár király volt, de nem az évszázadok múltán is rettegett világhódítók egyikeként, nem mások vérének kiontásával biztosította be örök időkre a történelmi emlékezetét…
Kétezer esztendeje nemzedékek adják át egymásnak azon keveseknek a történeteit, akikkel még az életében találkozott, mert ezek a találkozások egytől-egyig megrendítőek voltak…
De ki volt Ő, az evangéliumok és a szívek Jézusa? Ama jeruzsálemi és galileai pünkösd óta minden korban, minden azóta élt nemzedék szükségét érezte annak, hogy valamiképpen lerajzolja, megfesse, szoborban formálja meg annak az alakját, akivel egykor az emmauszi úton összefutottak a riadt tanítványok.
Az idei pünkösdig 21 évszázad jelentős művészeti alkotásainak felidézése által próbáljuk újraélni az emmauszi úton Jézussal való találkozást.
***
Ez alkalommal az emberi képzeletben óriásira nőtt Megváltó alakjait szemlélhetjük meg azokban a hatalmas szobrokban, amelyeket kései tisztelői állítottak fel a világ minden táján.
A tizenegy tanítvány pedig elment Galileába arra a hegyre, ahova Jézus rendelte őket. (…) Jézus hozzájuk lépett, és így szólt: „Nekem adatott minden hatalom mennyen és földön. Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, (…) és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.” Máté 28, 16-20
