Házak, kapuk
A szászok zártsága például nemcsak a település szerkezetében mutatkozik meg, mely körkörös védelemre rendezkedett be a (vár)templom körül, hanem az „én házam, én váram” zárt utcafrontjában is, hatalmas, kőből épült kapukkal, melyeket sem megmászni, sem könnyen betörni nem lehet. A kalotaszegi büszke, emeletes kőházak, az előttük tölgyből épített díszes, faragott kapuk ugyanúgy tükrözik a szabad kivagyiságot, mint a szép szeretetét és a magyarsághoz való ragaszkodást.
A székelyek szegénységük ellenére sem maradnak le a többitől: noha a házaik szerényebbek, a festett-faragott székelykapuk a szépérzék utcára tett megnyilatkozásai, a felirataik pedig vendégszeretetet, nyitottságot sugallnak. Az építőanyagok is befolyásolják az összképet, mások a rideg kőházak és mások a fenyőgerendákból összeróttak, melyekből nem is lehetett olyan nagyokat építeni. Van, ahol a domboldalba épült ház eleve feltételezi a kétszintes építést, van, ahol a pince mérete utal a házban lakók szorgalmára, gazdagságára.
Persze mindez csak a régi házakra vonatkozik. Az új építésűekkel kapcsolatos problémákról már többször írtam, de azért azt is meg kell említenem, hogy mind több helyen láthatunk „helyi” szellemben, csodálatosan felújított régi épületeket, amelyek okot adhatnak a bizakodásra, hogy mégsem pusztul ki a sok évszázad alatt kialakult szépérzék és a hozzákapcsolódó építészeti tudás, mely Erdély népi építészetét egyedivé, híressé tette.
Ám soha nem a házzal van a probléma, hanem a gazdával. Azok a betelepülők például, akik a régi szász házakba költöztek, teljesen más építkezési (is!) kultúrát hoztak magukkal, a mesterfogásokat sem ismerik, amelyek az építmények tatarozásához szükségesek lennének. De még ez is jobb a szemnek, mint az elárvult, gazdátlan házak látványa. Erdélyben is aggasztóan csökken a falusi lakosság aránya. Régen a földművelés sok ember megélhetését biztosította, ma a gépek korában egyre kevesebb munkáskézre van szükség.
A kép egy hajdan szorgalmas, jólétben élő faluban készült, amely mára elnéptelenedett. A küszöböket, bejáratokat benőtte a fű, az eltávozottak házai lassú halálra vannak ítélve…
Kelemen László