„A kommunista ideológiában kódolva van a terror az egyházakkal szemben”
Nem volt egyedülálló jelenség Európában, hogy a társadalom különböző csoportjai szélsőséges irányba kerestek kiutat a világháborút követő káoszból – mutatott rá a korra jellemző helyzetre a Tanácsköztársaság 133 napos rémuralmáról értekezve Fejérdy András történész. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense a Magyar Kurírnak nyilatkozva kifejtette; a katolikus klérus egy része – az alsópapság – inkább az őszirózsás forradalomhoz viszonyult pozitívan, amely részben köztük és a felsőpapság között húzódó jelentős társadalmi szakadékkal és a jozefinizmus örökségeként sokak hivatásfelfogásával volt magyarázható.
A történész ugyanakkor hangsúlyozta: a szociáldemokraták, a radikálisok, a szabadkőművesek radikálisabb irányzatai már a századelőn nyíltan megfogalmazták, hogy a progresszióhoz, Magyarország fejlődéséhez szükséges a fennálló társadalmi rendszer, azon belül az egyházak, a vallás teljes felszámolása. Hozzátette: a Tanácsköztársaság legelső intézkedései között ezt a nagyon radikális, marxista, sőt – talán mondhatjuk –, leninista alapokon álló szétválasztást és egyházellenességet propagálta.
Fejérdy András kifejtette, bár a Katolikus Egyházon belül az 1890-es évektől kezdődően színre lép egy nagyon erős szociális érzékenységgel rendelkező papi generáció, amelynek programja döntően XIII. Leó Rerum Novarum kezdetű enciklikájára támaszkodott, ő maga nem találkozott a korabeli dokumentumokban olyan, katolikus paptól származó írással, aki bármiféle egyenlőségjelet tett volna a marxista alapokon álló e világi megváltás, illetve a krisztusi megváltást valló, de egyúttal a társadalmi-gazdasági viszonyokon változtatni kívánó katolikus program között. A sajtóban aktív szerepet vállaló papok egyértelműen a marxizmus veszélyeire figyelmeztettek.
Amint arra a docens rámutatott, tizenegy olyan katolikus papról tudunk biztosan az országban, akiket keresztény hitük miatt öltek meg a Tanácsköztársaság idején. Mint fogalmazott,
a kommunista ideológiában kódolva van a terror az egyházakkal, a vallással szemben.
Fejérdy András egyetértett azzal a kijelentéssel, miszerint a kommunizmus számára a legnagyobb, elpusztítandó ellenség a kereszténység, azon belül a Katolikus Egyház volt.
Napjaink helyzetére térve a PPKE docense megjegyezte, az Egyház és állam szétválasztásának egyoldalú értelmezése nyomán valóban van a jelenlegi közéletben egyfajta vallásellenesség, ami mögött nemegyszer ideológiai érdekcsoportok állnak, akik a saját nézetrendszerüket kívánják a szekularizáció örve alatt általános társadalmi érvényre juttatni, ami megint csak nem biztosítja a teljes lelkiismereti szabadságot. Aki ugyanis velük ellentétes nézeteket vall, azokat gyakran eleve negatív színben tüntetik fel.
A teljes interjú ide kattintva olvasható.
Fotó: Bodnár Dániel, Magyar Kurír
