Ma már a legtöbb esetben csupán kölnivel locsolják a hölgyeket húsvét napján, ami az eredeti népszokásnak egy meglehetősen finomított formája. Régen ugyanis a hölgyeknek kölni helyett vízzel kellett beérniük. A minőség hiányát a mennyiség pótolta, a húsvéti locsolás során a legények olykor a lányok nyakába több vödör vizet zúdítottak.

A modern idők valamelyest e szokás”humanizálódását” hozták magukkal, bár vidéken jó néhány helyen még ma is vödör vízzel öntik le a lányokat. Nehéz követni, hogy mikortól kezdve változott meg ez a népszokás, annyi azonban biztos, hogy a XX. század elején már elindult a változás, amint ez az alábbi videók is bizonyítják.

Az 1920-as és 30-as években pár alkalommal megörökítették, miként ünnepelték faluhelyen a húsvétot. A legények általában ”kirángatták” az udvarra a lányokat, látszólag azért, hogy a kútból vödröstül locsolják meg őket. Azonban jó estben,az utolsó pillanatban megkönyörültek rajtuk, megadva az esélyt, hogy félre ugorhassanak a vízsugár útjából, elengedték a leányokat. De persze, ez nem mindig történt így.

hirdetés

Matyó népviseletbe öltözött hagyományőrzők locsolkodnak a Matyó Népművészeti Egyesület húsvéti bemutatóján Mezőkövesden Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Az 1900-as évek első évtizedeiben élő szokás volt ahímes tojásokkal, gyümölcsökkel vagy édességekkel megpakolt mátkatálak küldése is.  Egyes régiókban a férfiak és nők között a mátkatálak szerelmi üzenetként szolgáltak. Más tájegységeken nemtől függetlenül bárki bárkinek küldhetett ilyet. Ha a címzett elfogadta a tálat, akkor ő és a küldő egy évre szóló komaságba kerültek egymással, így fejezték ki kettejük barátságát. 

Akkortájt nemcsak a falvakban, de a városokban is jobban megadták a húsvét módját. Például 1935-ben sajátos körmenetet alkotva 1200 (!) rendőr tisztelgett Serédi Jusztinián hercegprímás előtt a húsvéti áldozás során. És bizony a húsvéti körmenetek is több embert vonzottak, mint manapság.

Festett tojások egy kosárban a Matyó Népművészeti Egyesület húsvéti bemutatóján Mezőkövesden Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Később, a szocializmusban az állampárt saját ideológiája mentén a legtöbb nemzeti és vallásos ünnepet újraértelmezte, természetesen a húsvétot sem hagyta érintetlenül.  Alighanem részben ennek a felülről érkező hatásnak köszönhető, hogy az egész országban folyamatosan erodálódtak a húsvéti hagyományok.

Ekkortájt kezdtek elterjedni a hímes tojások helyett a csokitojások, illetve a csokinyuszik is, amelyek ma már a húsvét nélkülözhetetlen kellékeinek számítanak.  

Fotó: MTI/H. Szabó Sándor, Czeglédi Zsolt