Duray Miklós: Ez már nem is jogi helyzet, ez már egy lelkiállapot

A rendezvényen először Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a Rákóczi Szövetség elnökségi tagja szólalt fel. A Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja alkalmából arra hívta fel a figyelmet, ha Szerbiával sikerült elérni a kollektív bűnösség kiiktatását a jogrendszerből, akkor ez Szlovákiával is lehetséges.

„Mindazok a kérdések, amelyektől megfosztattak a felvidéki magyarok, állíttassanak helyre: a tulajdonuk, az állampolgárságuk, a kisebbségi, közösségi jogaik és az alapvető emberi jogaik” – fogalmazott. Hozzátette, arra biztatják a két köztársasági elnököt, hogy álljanak ennek a folyamatnak az élére.

A fideszes politikus szerint a szlovák köztársasági elnöknek fontos szerepe lehet abban, hogy a nehéz, „érzékeny” kérdésekhez is hozzányúljanak végre. Ezek között említette a kollektív bűnösség kérdését, amire szerinte megoldást kell találni.

Szerinte ebben a kérdésben „a szlovák térfélen pattog a labda”, ehhez Magyarország részéről a türelem, a megértés, az empátia évek óta adott. Németh Zsolt arra utalva, hogy Szlovákiában nemrég választottak köztársasági elnököt, Zuzana Caputová nyilatkozatára emlékeztetett, eszerint a szabadságra, a szabadság értékének az elvére kívánja felfűzni politikai hitvallását.

A közelgő európai és szlovákiai választásokkal kapcsolatban, a szlovák „himnusztörvény” megszavazására utalva azt mondta, a felvidéki magyarságnak erős és minőségi képviseletre van szüksége, amelyik „tisztában van azzal, hogy éppen milyen kérdésben van szavazás a szlovák parlamentben, és tisztában van azzal, hogy mire mond igent és mire mond nemet”.

Duray Miklós felvidéki politikus a Vasarnap.hu-nak elmondta, mai nap egy gyászos esemény, az emberek, és elsősorban a magyarok üldöztetéséről szól.

„Ugyanakkor a második világháború utáni csehszlovákiai magyar üldöztetésben egy olyan forduló is, miként már nem lehetett ellenőrizetlenül üldözni a magyarokat, tulajdonképpen nemzetközi megfigyelés alá vonták a magyarok kitelepítését. A lakosságcsere egy szép fedőnév, ami arról szólt, hogyan lehet minél több magyart Csehszlovákiából kitelepíteni” – mondta Duray Miklós.

Megkérdeztük a politikust a felvidéki magyarság jelenlegi kisebbségpolitikai helyzetéről is.

„Amikor 1949-ben megszűnt a nyílt magyarüldözés, óriási fellendülés következett el a felvidéki magyarok életében. Mindenki úgy érezte akkoriban, hogy nem fenyeget többé bennünket a megsemmisülés. Utána évtizedekig tartó küzdelmek következtek, amelyben volt néhány reményteljes fordulat. Sajnos azt kell mondani, hogy a ’90-es évek második felétől elkezdődött a különböző alkukötések és gazdasági csoportérdekek következtében a felvidéki magyar társadalom leépülése és mintha belefásult volna a felvidéki magyarság a harcokba. Ami ma van: ez már nem is jogi helyzet, ez már egy lelki állapot.” – válaszolta Duray Miklós.

Elmondta, hogy most mintha ezen változtatott volna az, hogy március 27-én a szlovákiai parlament úgy döntött, hogy betiltja más államok himnuszának az éneklését, nem téve különbséget az állami és a nemzeti himnusz között. És ez mintha ráébresztette volna a felvidéki magyarokat, hogy betelt a pohár. Duray Miklós hozzátette, arra, hogy a köztársasági elnök vissza fogja adni újratárgyalásra ezt a törvénymódosítást, mérget lehetett venni.

Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség vezetője arról szólt, hogy a szervezet örömmel fogadta a magyar Országgyűlés 2012. decemberi döntését, amellyel egyhangúlag emléknappá nyilvánították április 12-ét, a magyar lakosság Felvidékről való kitelepítésének kezdőnapját. Azt hangoztatta, továbbra is erkölcsi kötelezettségüknek tekintik az emlékezést, és azt, hogy a fiatalokkal is megismertessék, mi történt „a 20. századnak ebben a sötét időszakában”.

Forrás: MTI