Hogyan válhatunk hiteles emberekké?
Bonczidai Éva úgy látja, az elénk vetített pápaportré nem mutat meg semmit a Szent Ferenci egyszerűséget előnyben részesítő katolikus egyházfő emberségéből. „Felsorolja ugyan azokat a nagy tetteket és az értékek melletti kiállást, amelyek nagy visszhangot váltottak ki az elmúlt években, ám a puszta felsorolás miatt inkább hatnak vatikáni propagandának, sem mint emberközeli megtapasztalásnak” – vélekedik a cikk szerzője.
Megnézve az elkészült alkotást, az ember mégsem tud egykönnyen felállni a székből. A felsorolt problémák, a Föld jövőjéért és a társadalom peremére szorultak helyzetéért való aggódás nem engedi, hogy ugyanúgy folytassuk az utunkat, mint azelőtt. A mindennapok problémáiért és a teremtett világért felelősen felszólaló „fehér ruhás” benyomul a mindennapjainkba, és a legközelebbi barátunkká válik.
Az idősebb testvért ismerhetjük meg benne, aki figyelmezteti saját öccseit és húgait, hogy vegyék észre mindazt, ami körülöttük történik. Valóban nem önmagára helyezi a hangsúlyt, mert nem is volt ilyen szándéka.
A pápa rólunk és nekünk beszél. Sürget, hogy az érintett kérdésekben ne maradjak indifferens. Felébreszt, hogy hiteles emberek lehessünk. Mert holnaptól már nem nézhetünk egyenesen a tükörbe, ha az érintett kérdésekre nem adunk felelős választ. Ferenc pápa közeli mosolya a lelkünkbe néz.
Ilyen módon sokkal inkább egy gyónásról szól a film, semmiképpen sem puszta propagandáról. Április 18-tól mindannyian belenézhetünk Ferenc pápa baráti szemeibe.
Forrás: Magyar Nemzet