Megkezdődött az európai uniós vezetők rendkívüli találkozója Brüsszelben

Theresa May brit kormányfő június 30-áig terjedő hosszabbítást kért, míg Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke rugalmas, akár egy évig tartó halasztást javasolt. A jelenlegi jogi alaphelyzet az, hogy ha elutasítják May indokait a további halasztásra, akkor a szigetország pénteken megállapodás nélkül, szabályozatlan módon távozik az Európai Unióból.

Theresa May brit miniszterelnök érkezik az Európai Unióból történő brit kiválás ügyéről (Brexit) rendezett rendkívüli európai uniós csúcstalálkozóra Brüsszelben 2019. április 10-én.
MTI/EPA/Stephanie Lecocq

A zárónyilatkozat kiszivárgott tervezete értelmében a huszonhetek bizonyos feltételek mellett készek további halasztást adni Londonnak, de ennek feltétele az is, hogy az Egyesült Királyság részt vegyen a május végi európai parlamenti választáson, amennyiben a brit törvényhozás addig sem fogadja el a kiválás feltételeit rögzítő szerződést.

Brit és európai uniós zászló egymáson a brit uniós tagság tervezett megszűnését (Brexit) ellenző tiltakozáson a londoni parlamentnél 2019. április 10-én, amikor az Európai Bizottság gyakorlati iránymutatásokat adott ki a tagállamoknak Nagy-Britannia rendezetlen kiválásának esetére.
MTI/AP/Kirsty Wigglesworth

Ha ez nem sikerül, s a választásokon sem vesz részt az ország, akkor június 1-jén automatikusan megszűnne a brit EU-tagság. Sikeres kölcsönös ratifikáció esetén viszont azonnal megtörténhetne a kilépés, a megszabott, de egyelőre nyitva hagyott végső határidő előtt. Diplomáciai források szerint a Tusk által javasolt egyéves halasztásról nem lesz egyetértés a huszonhetek között, mivel több tagállam, köztük Franciaország ezt túl hosszúnak tartja.

Nem dőlt még el, hogy kap-e hosszú halasztást az Egyesült Királyság az európai uniós kiválás határidejét illetően, sőt egyik forgatókönyv megvalósulása sem vehető egyelőre biztosra – jelentette ki a francia elnök a szerdai rendkívüli Brexit-ügyi EU-csúcs előtt.


Hirdetés

Még nem született döntés semmiről, különösen nem egy hosszú kiterjesztésről. Jelen pillanatban szerintem semmit nem szabad biztosra venni

– emelte ki rövid sajtótájékoztatóján Emmanuel Macron.

Emmanuel Macron francia elnök Brüsszelben 2019. április 10-én.
MTI/EPA/Stephanie Lecocq

A hosszú halasztást sajtóhírek szerint leginkább ellenző francia elnök hangsúlyozta, hogy a brit kormányfőnek mindenekelőtt világossá kell tennie, hogy mik a tervei. Aláhúzta: a legfontosabb az, hogy semmi ne sodorja veszélybe az európai projektet.

Eljött a döntések ideje

– fogalmazott.

A német kancellár az Eu-csúcs előtt arról beszélt, fontos, hogy az Egyesült Királyság felkészüljön arra, hogy a kilépési határidő halasztása esetén részt kell vennie a május végi európai parlamenti (EP-)választásokon.

Angela Merkel a brüsszeli találkozóra érkezve rámutatott, erre az európai uniós intézmények működőképességének biztosítása érdekében van szükség. Kiemelte, a bennmaradó tagállamoknak „történelmi felelősségük”, hogy helyes döntést hozzanak, ezért „nyílt és konstruktív” vitát kell folytatni.

Fel kell tenni magunknak a kérdést, hogy mi az érdekünk, ez pedig egy olyan rendezett brit kiválás, amely lehetővé teszi a huszonhetek egységének megőrzését

– fogalmazott.

Angela Merkel német kancellár Brüsszelben 2019. április 10-én.
MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Önmagában még nem oldja meg a problémát az Egyesült Királyság európai uniós kiválási határidejének meghosszabbítása, de több időt adna a briteknek arra, hogy megoldást találjanak – ezt pedig a svéd kormányfő mondta az EU-csúcs előtt.

Stefan Löfven úgy vélekedett, hogy „megér egy próbát” a halasztás. Hozzátette azonban, meglehetősen frusztráló, hogy ennyi idő után sem sikerült rendezni a kérdést. Emellett aláhúzta: minél hosszabb a kiterjesztés, annál nagyobb a kockázat, hogy veszélybe kerül az uniós intézmények legitimitása és integritása, ezért szilárd biztosítékokra lenne szükség.

Cseh kollégája, Andrej Babis reményét fejezte ki, hogy a szigetország a vártnál is több időt fog kapni, és kiemelte, ő arra számít, hogy jövő márciusig vagy az idei év végéig hosszabbítják meg a határidőt, rugalmas feltételek mellett.

Uniópárti kitűzők egy férfi sapkáján a brit uniós tagság tervezett megszűnését (Brexit) ellenző tiltakozáson a londoni parlamentnél 2019. április 10-én, amikor az Európai Bizottság gyakorlati iránymutatásokat adott ki a tagállamoknak Nagy-Britannia rendezetlen kiválásának esetére.
MTI/AP/Kirsty Wigglesworth

A belga kormányfő szerint nem biztos még az Egyesült Királyság európai uniós kiválási határidejének meghosszabbítása, és az sem, hogy pontosan milyen feltételekkel képzelhető el a hosszabbítás.

Charles Michel a brüsszeli találkozóra érkezve aláhúzta, egy esetleges kiterjesztés nem zavarhatja meg az Európai Unió működését vagy a május végi választásokat.

Figyelmeztetett, el kell kerülni, hogy a közösség a Brexit-folyamat túszává váljon, és hozzátette, nem létezik olyan, hogy egy ország csak félig tagja az EU-nak, hosszabbítás esetén a briteknek folytatniuk kell a jóhiszemű együttműködést. Mark Rutte holland miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a halasztás végső határideje számos más kérdéstől is függ, erről vitát fognak folytatni.

Forrás: MTI

'Fel a tetejéhez' gomb