A fiatal Puccinit idézték meg a Müpában
Pucciniról mindenkinek azonnal beugrik a Tosca, a Pillangókisasszony és a Bohémélet. A Müpában bemutatott előadás azonban a fiatal Puccinit idézi meg. Az egyik hangszeres mű, a másik vokális, de mindkettő korai kompozíció, még a nagy sikerek előtt születtek. 
Giacomo Puccininak fiatalon meg kellett küzdeni az elismerésért, ugyanis első operája, a Lidércek (Le Villi) nem lett azonnali siker. A Sonzogno kiadó 1883-ban kiírt pályázatára benyújtott művet a zsűri akkor még figyelemre sem méltatta.
Arrigo Boito, egy idősebb zeneszerző támogatásával vált Puccini története sikerré: egy évvel később színre került, és hatalmas közönségsikert aratott a Lidércek. 
A műben egy vőlegény a hűtlenség bűnébe esik, mikor elcsábítja egy szirén, így a lidércek – az elhagyott lányok lelkei – halálra táncoltatják. A későbbi Puccini-művekre jellemző parlando stílus már itt is megjelenik. Lényegesen több azonban a cselekményt megállító látványos vagy éppen kontemplatív jeleneteket kísérő zenekari betét, mint a későbbi nagy operákban. 
A Krizantémok néhány évvel a Lidércek után született, 1890-ben komponálta Puccini ezt az elégikus hangvételű vonósnégyest.
A Müpában vasárnap este ez a két mű párba állítva képviselte az ifjú Puccinit: a Krizantémok balettként, Vincze Balázs koreográfiájával, a Pécsi Balett művészeinek előadásában, az opera Carlo Ventre közreműködésével. A műveket a milánói Alberto Veronesi vezényli; a félig szcenírozott előadást Káel Csaba rendezi. 
Forrás: mupa.hu
