Mit köszönhetünk a keresztény kultúrának?

A konferenciát G. Fodor Gábor, a Századvég Alapítvány elnöke nyitotta meg. Beszédében kiemelte: nagyon sok mindent köszönhetünk a keresztény kultúrának. Ezek közé sorolta a mai értelemben vett házasságot – amely például az iszlám vallás kultúrkörében nem a férfi és a nő egyenlőségén alapul –, illetve a családot is. Az előadó szerint érdekes példa az is, hogy a szekularizmus és a liberalizmus kifejlődése is ebben a kultúrkörben történt meg.

Hangsúlyozta: „a keresztény kultúra sorskérdés” napjainkban, a jövőnket is meg fogja határozni az, hogy az ideológiai küzdelemben meg tudjuk-e tartani saját kultúránkat.

A konferencián Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is felszólalt. Kiemelte: a szocializmus 40 éve komoly mértékben erodálta a kereszténységet idehaza, annak hatásai mind a mai napig élénken érződnek. „Az azóta eltelt három évtized építkezéssel telt, de nem hozta meg a várva várt eredményt” – fogalmazott a miniszter.

A miniszter azt is kiemelte, hogy a kereszténység és a szabadság között nem ellentét van – ahogy azt néhányan állítják –, hanem egyenlőségjel. Az európai értékek alapvetően keresztény értékek – szögezte le.

Az eseményen Molnár Attila Károly vallásszociológus is előadást tartott. Azt hangsúlyozta, hogy a keresztény vallás az egyén szerepére komoly felelősséget helyez. Véleménye szerint ettől a felelősségtől a modern korok gondolkodásmódjai sok esetben igyekeznek megszabadulni. 

Az előadó utalt arra, hogy a mai liberális gondolkodásmód komoly kihívást jelent a kereszténységnek: Van egy nyugat-európai eszme, amely megszabadul a keresztény embertől – fogalmazott.

A modern ideológiák normatív elvárásokat fogalmaznak meg minden emberrel szemben és mindenkinek elő akarják írni azt, hogy miként kell élnie. Ezáltal egy, a keresztény emberrel szemben álló embertípust próbálnak meg létrehozni – hangsúlyozta az előadó.

A konferenciát követően a Századvég Alapítvány nyolc pontban összegezte a legfontosabb irányelveket, amelyek a kereszténységhez kötődnek:

1. Európa kultúrája keresztény, ez nem lehet vitakérdés.
2. A keresztény kultúra felvállalása nem hit, hanem sorskérdés. A közös jövőnk függ tőle.
3. Függetlenül attól, hogy ki hányadán áll Istennel, a keresztény kultúra a mi közös sorsunk. Megvédése kötelességünk.
4. Európa keresztény kultúráját veszély fenyegeti kívülről. Ha az iszlám teret hódít a kontinensünkön, nem élhetünk úgy tovább, ahogy eddig.
5. A keresztény kultúrát veszély fenyegeti belülről. Vannak olyan politikai erők Európában, amelyek gyengíteni akarják a keresztény elköteleződést, mert azt gondolják, az visszafogja Európát.
6. Azért is gyengíteni akarják, mert a keresztény kultúra Európában szorosan összefügg a nemzeti keretekkel. Aki tehát a keresztény kultúrát gyengíti, az a nemzeteket is gyengíteni akarja.
7. Mi, magyarok büszkén vállaljuk keresztény nemzeti elkötelezettségünket.
8. A hit személyes meggyőződés, amelynek védelme a keresztény közösség feladata. Az ebből kinövő kultúra védelme pedig az állam kötelessége.

(Forrás: 888.hu)