Kedden új kiállítás nyílt az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK), amely az örmény kereszténység történetét mutatja be. A tárlaton többek közt megtekinthető a három teljes örmény bibliakiadás, illetve számos családi vallásos ereklye is.
Az örményeket a világ olyan első keresztény népeként tartják számon, akik a keresztény-muszlim „kontaktzónában” (a Perzsa, az Oszmán és az Orosz Birodalom területein) is évszázadokon keresztül megőrizték hitüket, sokszor az államiság teljes hiányában.
Örmény ereklyetartó
Az örmények a Kárpát-medencéhez is szorosan kapcsolódnak. A 17. században vándoroltak be nagyobb számban Erdélybe, ahol uniót kötöttek a katolikus egyházzal, majd viszonylag gyorsan integrálódtak a magyar társadalomba.
A dualizmusban számos parlamenti képviselőt, minisztert, sőt miniszterelnököt adtak Magyarországnak, az aradi tizenhárom vértanú közül pedig Kiss Ernő és Lázár Vilmos is erdélyi örmény származású volt.
hirdetés
Erdélyben készült officium az örményeket keresztény hitre térítő püspökről
A több, mint 100 éves kincsek egy-egy oszmán-örmény család mikrotörténelmét hordozzák. A tárgyak, amelyek városról városra kísérték az örmény népirtást túlélő családokat, rávilágítanak az oszmán-örmény társadalom kulturális, nyelvi és vallási sokszínűségére.
Ezüstből készült imadoboz
Az első teljes örmény nyelvű Bibliát 1666-ban, Amszterdamban nyomtatták örmény kereskedők finanszírozásával, Albrect Dürer művészetét közvetítő metszetekkel gazdagon illusztrálva.
Az 1666-os amszerdami biblia
A Biblia kiadása az egységet jeleníti meg, viszont a különböző földrajzi régiókban megmaradt vallásgyakorlat valójában ennél jóval sokrétűbb. A felekezetek szerveződésre a hagyományos örmény apostoli vallás mellett hatással volt a római katolikus egyház és a protestantizmus is.
A kiállítás az OSZK és a PPKE Armeniológiai intézetének együttműködésével valósult meg.
(A szöveg és a képek forrása: Országos Széchenyi Könyvtár. Kiemelt képünkön egy örmény zarándoklat látható az Oszmán Birodalomban lévő Tomarza városában a 19. században.)
