A legtöbb párt úgy hivatkozik az idei Európai Választásokra, mint egy olyan eseményre, amely sorsfordító lesz Európa történelmében. No de valóban így van-e ez? Cikkünkben megvizsgáljuk azt, hogy mire is számíthatunk az idei választások kapcsán.
Magyar viszonylatban arra lehet számítani, hogy néhány apróbb elmozdulás mellett többé-kevésbé fennmaradnak a 2018-as választások erőviszonyai.
Azok a kutatóintézetek, amelyek már készítettek felmérést a szavazás kapcsán, az alábbi százalékos eredményeket és mandátumszámokat számolták ki (egyes felmérésekben csupán a százalékot kalkulálták ki):
| Felmérés ideje | Forrás | Fidesz–KDNP | Jobbik | MSZP–P | DK | Momentum | LMP | MKKP | Mi Hazánk | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| % | M. | % | M. | % | M. | % | M. | % | M. | % | M. | % | M. | % | M. | ||
| 2019. február 28. – március 3. | Idea Intézet | 47 | – | 17 | – | 12 | – | 9 | – | 4 | – | 3 | – | 4 | – | 2 | – |
| 2019. január 31. – február 22. | Nézőpont | 54 | 14 | 13 | 3 | 11 | 2 | 6 | 1 | 4 | 0 | 5 | 1 | 4 | 0 | 3 | 0 |
| 2019. február 5–15. | EP | 53 | 14 | 13,3 | 3 | 12,3 | 3 | 8,3 | 2 | 3,7 | 0 | 4,7 | 0 | 1,7 | 0 | 2 | 0 |
| 2019. február 3–10. | Závecz | 49 | – | 14 | – | 12 | – | 9 | – | 4 | – | 4 | – | 2 | – | 2 | – |
| 2019. február 6. | EP | 49,3 | 13 | 15,5 | 4 | 13,3 | 3 | 7,2 | 1 | 5 | 0 | 4,5 | 0 | 3,7 | 0 | 1,2 | 0 |
A Fidesz-KDNP támogatottság 47-54 százalék közé teszik az elemzők. Mivel a mandátumok számát a D’Hondt módszerrel számolják ki, ezért az utóbbi esetben ez azt jelenti, hogy a 21 képviselői helyből a kormánypárt 14-et szerezne meg, az előbbi esetben pedig 12-t.
Az ellenzéki pártok ennek fényében 9-11 mandátumot szereznének, de ezek aránya a választások eredményének függvényében más-más módokon oszolhatna el egymást közt a számítási rendszer miatt. Annyi nagyjából biztosnak mondható, hogy egyik ellenzéki párt sem fog 4-nél több mandátumot szerezni, de inkább az tűnik valószínűnek, hogy ennél is kevesebb képviselőt tudnak majd fejenként az EP-be küldeni.
hirdetésAz európai pártcsaládokat tekintve jóval nagyobb változások várhatóak. A két legnagyobb pártcsalád, az Európai Néppárt (EPP) és a Szocialisták és Demokraták (S&D) komoly visszaeséssel számolhat a 2014-es évhez képest, és így az is előfordulhat, hogy közösen sem fognak tudni többséget létrehozni a parlamentben.
Az idei választások legnagyobb nyertesének a Guy Verhofstadt nevével fémjelzett Liberálisok Szövetsége, az ALDE látszik, amely a pártcsalád bővülése révén várhatóan növelni fogja a képviselői számát az EP-ben. Ugyanez mondható el több kisebb pártcsaládra is, köztük a Szabadság és Közvetlen Demokraták Európájára (EFDD), a Nemzetek és Szabadság Európájára (ENF) és az Európai Egységes Baloldalra (GUE-NGL).
A kisebb pártcsaládok közül ezzel szemben várhatóan veszítenek majd a mandátumokból a Zöldek (EFA), az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), illetve független képviselőkből is kevesebb kerülhet majd be a parlamentbe.
Ebben a megosztott, a sok kisebb pártcsalád által alkotott rendszerben érdekes kérdés lesz az, hogy az egyes pártcsaládok közül kik, és hogyan fognak tudni koalícióra lépni egymással annak érdekében, hogy meghatározzák az Európai Parlament fontos döntéseit.
Forrás: pollofpolls.eu; europarl.europa.eu.
