A keresztény kultúra megvédése ügyében nincs kompromisszum

Kijelentette: a keresztény kultúra megvédése és a migráció ügyében semmilyen kompromisszum nem képzelhető el, „minden másról lehet beszélgetni”. A magyarok kijelölték a kormány és a Fidesz mandátumát: „a keresztény kultúra érték (…), nem akarunk kevert országgá válni, migrációt nem akarunk, a biztonságot meg akarjuk őrizni, és a családpolitikánkon keresztül képesek leszünk migránsok nélkül is fenntartani Magyarország biológiai jövőjét” – fejtette ki a kormányfő.

Az EPP-n belüli törésvonalat úgy írta le, hogy vannak olyan pártok, amelyek kevert népességű Európát akarnak, be akarják hozni a migránsokat, és vannak pártok – köztük a Fidesz –, amelyek meg akarják őrizni a keresztény kultúrát, a határokat, és nem akarnak migrációt. Hozzátette: Magyarország elsőként bizonyította be, hogy a migrációval szemben fel lehet lépni, meg lehet állítani, és „ezért kerültünk mi a viták középpontjába”. „Több lehetőségünk is van, ezt majd a Fidesz el fogja dönteni, hogy az Európai Néppárton belül vagy azon kívül” – mondta Orbán Viktor.

A kormányfő beszélt arról, hogy több tárgyalást is folytatott a napokban, például Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnökkel, Manfred Weberrel, a néppárt európai parlamenti frakcióvezetőjével – vele később is fog még egyeztetni –, hivatalban lévő és volt miniszterelnökökkel, korábbi államfőkkel, vasárnap pedig Lengyelországba utazik, a NATO-tagságról tartott megemlékezésre. Ezzel kapcsolatban azt mondta: „ha úgy alakul, hogy nekünk valami új dolgot kell indítanunk Európában, és lehet, hogy ennek a vitának ez lesz a vége, hogy a helyünk végül is nem a néppártban van, hanem azon kívül – bár én inkább a néppárt átalakítását, megreformálását szeretném elérni, például, hogy helye legyen benne a bevándorlásellenes erőknek is, mint amilyen mi vagyunk –, (…) akkor nyilván az első hely, ahol tárgyalni fogunk, az Lengyelország”. Emlékeztetett, a Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) nem tagja a néppártnak.

Bejelentette továbbá, hogy a március 15-i nemzeti ünnepen beszédet fog mondani Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő. A schengeni övezet belügyminiszteri tanácsának felállításáról szóló javaslatáról Orbán Viktor kifejtette: zárt körben már „tesztelte” ezt a felvetést – például Nicolas Sarkozy korábbi francia államfővel is többször beszélt róla –, amelynek a lényege, hogy mivel az Európai Bizottság nem tudott megbirkózni a migráció ügyével, azt át kell tenni oda, ahol meg tudják oldani, azaz vissza kell venni nemzeti hatáskörbe. Így a Schengenen belüli nemzetállamok létrehoznának egy belügyminiszteri tanácsot, amely jogosítványaival alkalmassá válna a határvédelemre.

Szerinte ha az elmúlt 3-4 évben a migrációval kapcsolatos jogkörök a schengeni zóna belügyminisztereinél lettek volna, akkor védettebb, biztonságosabb lenne Európa. A miniszterelnök megismételte: az Európán kívüli népességnövekedés, a háborúk, az éghajlatváltozás miatt migránsok milliói, később tízmilliói keresnek megoldást az életükre az otthonmaradás helyett. Álláspontja szerint ez a történelmi jellegű kihívás fogja még a következő nemzedékek életét is meghatározni, „egy történelmi folyamat kellős közepén vagyunk”, az a kormány pedig, amely erre nem reflektál, bűnt követ el a saját népével szemben.

„Ha becsukjuk a szemünket, úgy járunk, mint a nyugatiak” ahol mára már választópolgárokká váltak a migránsok, az európai baloldal pedig kiszolgálja az igényeiket – fogalmazott. A családvédelmi akciótervről Orbán Viktor azt mondta: Európa ma az üres bölcsők kontinense, amit a magyarok nem migrációval akarnak megoldani, hanem magyar gyermekekkel. „Mi nem akarunk kevert, migránsokból és bennszülött magyarokból álló vegyes társadalmat létrehozni” – jelentette ki, hangsúlyozva: a kormánynak azonosítania kell, miért nem vállalják a fiatalok a vágyott gyermekeket, ezeket az akadályokat el kell takarítani az útból, és fel kell kínálni nekik a lehetőséget, Magyarországot pedig családbarát országgá kell tenni.

Reményei szerint előbb-utóbb sikerül elérni, hogy Magyarországon sok gyermek legyen, nagycsaládok és „boldog békeidők újra”. Az akcióterv négy intézkedése már július 1-jétől hatályos, a bölcsődei férőhelybővítés folyamatos munka, a négygyermekes édesanyák adómentessége és a nagyszülői gyed lehetősége pedig 2020. január 1-jétől lép életbe – ismertette. A programot érő nyugat-európai kritikákra úgy reagált: „az a képzet alakul ki az emberben, mintha mi normálisak lennénk, és nem mindenki volna az”.

Kifejtette: az életnek az a normális rendje, hogy az embernek van apja, anyja, ők felnevelik, a családban számos dolgot megtanul, majd maga is családot alapít – „ezt próbálom védeni”. Megjegyezte: a kicsi, de hangos, provokatív kisebbség véleményét nem szabad normálisnak tekinteni, és „le kell magunkról rázni, mint kutya szokta a vizet”. Végül a faluprogramról, a falusi csokról szólva a kormányfő azt közölte: a cél, hogy a falu ugyanolyan civilizációs közeget jelentsen az embereknek, mint a város. Ehhez meg kell állítani a falusi népesség fogyását, és rendbe kell hozni a falvakat  – mondta, a feladatok közé sorolva az utak rendbehozatalát és a közszolgáltatások biztosítását is. Hozzátette: a falusi csokkal kapcsolatban még egy részletszabály hiányzik, az esetleges visszaélési formák kiküszöböléséről szóló.

(MTI – Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)