II. Rákóczi Ferenc címere rajzolódott ki Kossuth téren

Az Országgyűlés 2018. november 27-én egyhangúlag fogadta el azt a határozatot, amely a 2019-es esztendőt II. Rákóczi Ferenc-emlékévnek nyilvánította. A határozat az emlékévvel összefüggő programok kialakítását a kormányzat hatáskörébe utalta. Az emlékév koncepciójának, programjainak kialakítására és összefogására – Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes felkérésére – Rákóczi Emlékév Testület jött létre.

Gaal Gergely, a Testület elnöke az M1 aktuális csatorna és a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című közös műsorblokkjában beszélt az emlékév jelentőségéről, valamint a hozzá kapcsolódó programokról. Gaal kiemelte, hogy a Trianon előtti Magyarország egészére kihat II. Rákóczi Ferenc emléke, éppen ezért a szervezők számos határon túli rendezvénnyel is készülnek. Az emlékévben külön hangsúlyt kap majd Kárpátalja, hiszen ott voltak a Rákóczi-birtokok, illetve a szabadságharc is abból a régióból indult; számos esemény lesz Erdélyben, ahol 315 éve választották fejedelemmé Rákóczit.

A ma délutáni rendezvényen beszédet mondott Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, melyben kiemelte,

II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának örök üzenete, hogy csak az ott élők tehetik szabaddá és otthonossá szülőföldjüket, mivel azt senki más nem teszi meg helyettük.

Úgy fogalmazott, Rákóczi népszerűségét a mai celebek is megirigyelhetnék, az erdélyi fejedelem Kossuth téren álló szobrát ugyanis már több mint nyolcvan éve semmilyen történelmi vihar nem tudta elsodorni. II. Rákóczi Ferenc „nem egy egynyári sláger, nem egy ma divatos, holnap pedig már ódivatú személy”, hanem azon kevesek egyike, akiknek emléke teljesen össze tudja fogni a magyarságot.

A beszéd után az államtitkár, Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke, illetve a diákszervezetek vezetői megkoszorúzták II. Rákóczi Ferenc szobrát. Ezután pedig a diákok akciója következett.

A címer kirajzolása után több iskola diákjait és tanárait is megkérdeztük terveikről az emlékév kapcsán. Az intézmények képviselői egyhangúan az anyaországi és a határon túli magyar diákság egymáshoz közelkerülését fogalmazták meg elsődleges célként. Úgy gondolják, az emlékév kitűnő alkalom arra, hogy újabb testvérvárosi kapcsolatok jöhessenek létre, ezzel megkönnyítve a határok felszámolását Magyarország és a határon túli diákok között.

Fotó: vasarnap.hu; MTI/Bruzák Noémi