Létezik-e manapság udvarlás?
A 777 blog közölte a Catholic Link angol nyelvű cikkét, amely az udvarlás tematikáját járta körbe. Az eredeti cikk szerzője személyes tapasztalatai alapján érzékeltette azt, hogy napjainkban már egyre kevésbé beszélhetünk udvarlásról az ifjú férfiak és hölgyek közt. A jelenség valójában ma is létezik, csak a korábbiakhoz képest nagyon más formában testesül meg:
„Amikor először hallottam, hogy valaki az udvarlás szót használta a járás helyett, nagyon nevettem. 25 éves voltam, és azon gondolkodtam, miképpen lehetséges, hogy még mindig vannak emberek, akik az udvarlás szót hétköznapi kontextusban használják? Talán egy ’50-es évekbeli fekete-fehér filmből léptek ki?
Kis időbe telt, mire megértettem a szó valódi jelentését. Az udvarlás valójában egy ma is létező, fontos szakasza az ismerkedésnek. Ez az időszak szolgál arra, hogy megismerjük egymást, felfedezzük Isten jelenlétét és szerepét a kettőnk kapcsolatában, mielőtt végleg elköteleződünk egymás mellett a házasság szentségében.”
A szerző ezt követően azt elemezte, hogy mire is kell odafigyelni az „udvarlás” során, amely alatt ő az ismerkedés és a párkapcsolatban való élet korszakát érti. A legfontosabb az, hogy őszinték legyünk egymáshoz, ismerjük meg egymás gyenge pontjait, és ha amellett döntünk, hogy összeházasodunk, akkor azt fontoljuk meg jól, ne a szenvedély és az érzelmek határozzák meg döntésünket.
A párkapcsolatokban másrészről fontos az, hogy a rózsaszín köd és az egymás iránti közömbösség végletei közt sikerüljön megtartani egy optimális egyensúlyt. Meg kell találni azt, hogy miként lehet úgy fenntartani a kapcsolatot, hogy az ne legyen se túl sok, se túl kevés.
Harmadrészt tisztázniuk kell a feleknek azt is, hogy a mi a célja és az alapja a kapcsolatnak, illetve mi az, amit ők egymástól elvárnak. Fontos, hogy a közösen töltött idő mindkét fél részéről a lelki növekedéshez és ahhoz kell hozzájáruljon, hogy jobb emberré váljanak.
Végezetül pedig fontos az is, hogy a párkapcsolat vagy házasság előtt mindenki önmagában tegye rendbe a dolgokat. „Készen állok-e erre?” – ennek a kérdésnek kell felmerülnie mindkét esetben, és csak akkor lehet bármit is kezdeményezni, ha igen a válasz.
(Forrás: 777blog.hu – Fotó: Pixabay)
