Harrach Péter: A telejósda a hiszékeny emberek becsapásáról szól
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) „jósdastopot” szeretne elérni, ezért a fogyasztóvédelmi hatósághoz fordulnak, kérve a szolgáltatók tevékenységének alapos vizsgálatát. Az ügy helyzetéről kérdeztük Harrach Pétert, a KDNP frakcióvezetőjét. 
– A KDNP a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz fordult a telejósdák miatt. Miért tartották fontosnak, hogy ezzel az üggyel foglalkozzanak?
– A KDNP mindig figyelemmel fordult a fogyasztóvédelmi kérdések felé. Talán emlékeznek rá, amikor a csaló termékbemutatók ügyében felléptünk ugyancsak Rétvári Bence államtitkárral. Az eredményes akció volt, hiszen sikerült ezt az egyértelműen csaláson alapuló kereskedelmi formát visszaszorítani. Igaz, ehhez három törvényt is kellett módosítani. Természetesen a csalók mindig nagyon találékonyak, még mindig próbálkoznak, de sokkal kisebb eredménnyel.
Ehhez hasonló, szintén csaláson, az emberek becsapásán alapuló tevékenység a távgyógyítás és a jóslás olyan formája, amelyet televízióban, interneten, különböző hirdetéseken láthatunk.
Nem könnyű ezt az ügyet kezelni, hiszen olyan fogalmakkal kell dolgozni, amik jogi szempontból rendben vannak. Úgy tűnik, nem használható ezen a területen például a „kuruzslás” kifejezés sem, hiszen az azt feltételezi, hogy orvosként adja el magát az illető. Ezzel szemben jósként, távgyógyítóként szerepelnek. 
– Mekkora igény van ezekre a „szolgáltatásokra”?
– Sajnos könnyen becsapható és naiv emberek mindig vannak. Nem tudok számot mondani, és szerintem más sem, de a módszert látjuk: olyan percdíjakat állapítanak meg a hívásoknál, amelyek a várakoztatást is beleszámítva nagy összegbe kerülnek a hívó félnek. Nem csak televízión keresztül jutnak így a csalók meg nem érdemelt nyereséghez, hanem a közvetlen telefonos kapcsolaton keresztül vagy hirdetések segítségével. A módszer kifinomult.
– Miként illik ez a „téma” a KDNP profiljába?
– A szociális kérdések általában fontosak számunkra. Ez is valamiképpen ebbe a körbe tartozik, hiszen segítségre szoruló emberekről van szó, akkor is, ha ezt ők még nem érzékelik.
– Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője a február 8-i Kormányinfón portálunk kérdésére kijelentette: ha a hatóság arra jut, hogy a telejósdákkal kapcsolatban nem jogszabálysértésről van szó, hanem arról, hogy azért nem tudják szankcionálni azokat, mert nem megfelelő a jogi környezet, akkor a kormány nyitott arra, hogy változtasson. Ezek szerint a kabinet egésze hajlandóságot mutat az ügy orvoslására?
– A kormány támogat minden kezdeményezést, ami a visszaélések megszüntetésére irányul. Az említett másik fogyasztóvédelmi ügyben is az illetékes államtitkárság segítségével módosítottunk törvényt. Elképzelhető, hogy itt ugyanerről lesz szó. Az első lépés az, hogy felhívjuk a fogyasztóvédelem figyelmét: részleteiben tárja fel ezt az ügyet. 
– Várható a párt részéről egyéb, másfajta kezdeményezés a jósdastop mellett?
– Mindig a valóság, az élet hozza az ügyeket. Bár az is igaz, hogy az eszmeiségünkből is erednek kezdeményezések.
Most értünk el a kereszténydemokráciához és a keresztény politizáláshoz.
Minden keresztény embernek van társadalmi felelőssége, de mindenki a maga területén gyakorolja ezt.
A közélet területén sokan dolgoznak akár civil szervezetben, akár politikai területen. Mi, keresztény politikusok a politika eszközrendszerével gyakoroljuk ugyanazt a keresztény társadalmi felelősséget, amit bárki a magánéletében vagy a közélet egyéb területén tesz meg. Fontos ezzel tisztában lennünk, mert keresztény körökben van egy olyan – szerintem téves – vélekedés, miszerint a politika piszkos dolog, amitől a keresztény embernek távol kell tartania magát.
A politika nem más, mint foglalkozása polisz dolgaival, a közös ügyeinkkel. A dolgunk pedig az, hogy a világot szebbé formáljuk. Ezt a keresztény ember- és társadalomkép birtokában tesszük.
Talán nem meglepő, hogy a családok ügye az egyik legfontosabb kérdés számunkra. Az említett emberkép nemcsak az emberi személy méltóságáról és jogairól, hanem a felelősségéről is szól. Ez az egyik különbség a két politikai oldal emberről alkotott véleménye között. Ami ennél is fontosabb, hogy mi az embert közösségi lénynek tekintjük, közösségben fejlődik és alakul ki az egyén. Az első, legkisebb és legtermészetesebb közösség pedig a család.
Sajnos Nyugat-Európában sokan, a vezető politikusok is csak individuumban gondolkodnak, nem közösségben. Az egész krízis, ami Európában zajlik, az éppen a nemzet mint közösség értékelésének a hiányát jelzi. Ha nincs nemzet, akkor bárkit be lehet engedni, ha van nemzet, akkor van önvédelem is.
– Mit gondol a hétpontos családvédelmi akciótervről?
– Az eddigi legnagyvonalúbb családtámogatási intézkedés. Az a célja, hogy elhárítsa az akadályokat a gyermekvállalás szándéka elöl, vagyis anyagi támogatást és otthonteremtési lehetőséget kínál.
Régóta valljuk azt, hogy a családpolitikának kettős célja van. Egyrészt biztosítja az anyagi lehetőségeket, másrészt erősíti a család intézményének méltóságát és az anyaság tiszteletét. Ez viszont már nem anyagi, hanem eszmei és világnézeti kérdés, és ebben is nagy a feszültség a politikai táborok közt. 
