Lezsák: nemzetellenes, idegen érdekeket szolgáló politikusok tették védtelenné az országot
Szerencse a szerencsétlenségben, hogy Krepuskához került a határrendező bizottság egyik angol tisztje – súlyos betegen.
Miután Krepuska a tiszt betegségét sikeresen megoperálta és kikezelte, rábeszélte, hogy az antant-bizottság tagjai szálljanak ki a helyszínre és nézzék meg a két falut. Felsorakoztatta az ismert és kevésbé ismert érveket a delegációnak, ráadásul mindezt a saját birtokán. A Szent Rókus Kórház fül-orr-gégész professzora 1905-ben ugyanis vett magának egy 2107 holdas birtokot Somoskő és Somoskőújfalu határában, ahol kőzet- és ásványgyűjtő hobbijának is élhetett.
Persze a Csehszlovák hatalom nem adta könnyen magát, de a sors 1923. április 23-án valamit visszaadott abból, amit elvett.
A várva-várt döntés értelmében 1924. február 15-én visszakerült Magyarországhoz Somoskő és Somoskőújfalu, a környék bazalt és szénbányáinak egy részével együtt. A színmagyar települések visszakerülésének 95. évfordulóját ünnepelték meg most. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Nógrád megyei falu díszpolgára nem véletlenül fogalmazott, ezért úgy:
„Somoskőújfalun feltámadás lett a trianoni gyászból.”
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke ünnepi beszédében emlékeztetett arra, hogy mennyire gyenge volt Magyarország a békeszerződés idején. Mint mondta, az ország védtelenségét nem az első világháború megpróbáltatásai idézték elő, hanem azok a
„nemzetellenes, idegen érdekeket szolgáló politikusok” – Szabó Ervin eszmetársai, Károlyi Mihály, Jászi Oszkár, Kun Béla –, akik Magyarország legkiszolgáltatottabb állapotában szerezték meg a hatalmat. A proletár internacionalizmus eszméjét követve akkor tették bűnné a nemzeti érzést és az országhoz fűződő hűséget, amikor arra a legnagyobb szükség lett volna – tette hozzá.
Érdemes elgondolkodni, mi történt volna a 20. században velünk, ha több Krepuska Géza születik és kevesebb Kun Béla. És azon is, hogy ez napjainkban másként van-e.
Forrás: MTI, mult-kor.hu Fotó: MTI/Komka Péter
